Egyre többször és több helyen hangzik el, hogy a borra ne csak önmagában, mint italra tekintsünk, hanem helyezzük el abban a történelmi, földrajzi, társadalmi és gazdasági környezetben, ami megilleti. Szigorúan vett szakmai körökben szívesen emeljük ki, s vizsgáljuk értékeit, ugyanakkor a fogyasztók a hozzá kapcsolódó élményekkel együtt értékelik.
2023. február 15.
Van-e jövője a borturizmusnak Magyarországon? alcímmel rendezték meg a közelmúltban a BorÉRT Borturisztikai konferenciát és BorÉRT Bortúrát. A BorÉrt Egyesület által szervezett, nagy érdeklődés mellett zajló esemény már az ötödik a sorban, melynek a Vajdahunyad vár adott otthont.
„Amikor 2017-ben kipattant az ötlet, hogy ne csak borászatok bemutatkozása, borok kóstolása legyen az eseményen, hanem kössük össze a turizmussal, még kuriózumnak számított”- köszöntötte a résztvevőket Estók János. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója hozzátette, a magyarság értékeit bemutató kiállításon hangsúlyos szerepet kap a szőlő és a bor. Így két szőlőnemesítőnknek is emléket állítanak, Budapesten Mathiász Jánosnak, Keszthelyen, a Majormúzeumban pedig Bakonyi Károlynak. Örömmel fogadták, hogy helyszínt biztosíthatnak a BorÉrt Egyesület programjának.
Nyitrainé Sárdy Diana, a MATE campus-főigazgatója elmondta, az agrárium legösszetettebb, multidiszciplináris képzését folytatják. A szőlész-borász oktatáshoz sok egyéb terület kapcsolódik, a marketing, a turizmus, a jog, az értékesítés.
“Tapasztaljuk – hangsúlyozta a szakember -, hogy Magyarországon, s a világon is egyre csökken a borfogyasztás. Ennek megállítására bor- és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzést hirdettek a MATE gyöngyösi, budapesti és keszthelyi campusán.”
A főigazgató köszöntőjét egy József Attila idézettel zárta: „Bor, ma téged megrabollak, mellem érted döng s tüzel, bor, téged vasárnapollak. Bor, ó égjünk, égjünk együtt el!”
Az új támogatási lehetőségekről számolt be Györe Dániel, az AM Borászati és Kertészeti Főosztályának osztályvezetője. A szakember kiemelte, a KAP reformja átalakította a mezőgazdaság támogatási rendszerét. A borágazat esetében hazánk 2,7 millió eurót használhat fel 2027-ig évente célzott ágazati forrásként.
A vidékfejlesztést szolgáló forrásokból is jelentős összegre számíthat a borágazat és a borturizmus.
A most is ismert támogatási lehetőségek a jövőben is elérhetőek lesznek, miközben új támogatási formák is nyílnak. A beruházási támogatások lehetőségei jelentősen bővülnek. Nem csak a borászati üzeme, hanem a szőlőtermesztés fejlesztésére is lesz lehetőség.
A szőlőültetvények szerkezetátalakítása jelenleg is a legnépszerűbb intézkedésnek számít, így a Stratégiai Terv keretén belül is megmarad kiemelkedő szerepe. A támogatás mértéke legfeljebb az igazolható költségek75 százaléka lehet. Az osztályvezető felhívta a figyelmet, 2010 óta mintegy 75 milliárd forint jutott erre a célra, s ennek keretében hazán szőlőültetvényeinek mintegy fele megújult. A beruházási támogatások célja a korszerű borászati kapacitások létrejöttének ösztönzése. Ez kiegészíti a vidékfejlesztési forrásból elérhető beruházási támogatási lehetőséget. Támogatható a belpiaci tájékoztatás, mely a bor lényegi tulajdonságairól, a felelősségteljes fogyasztásról, a káros hatásokról szól. A külpiaci promóció is fontos eleme a támogatási körnek, a nemzetközi eseményeken történő megjelenés, a tájékoztató kampányok, melyek része az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és az ökológiai termelésre vonatkozó uniós minőségrendszerekre vonatkozik. Sajnos ezen a területen szűk a mezsgye, főként az északi országok alkoholfogyasztást korlátozó szemlélete miatt.
Györe Dániel tájékoztatójában elmondta, a Stratégiai Terv a borászatokat is magában foglaló élelmiszeripari vállalkozások számára 400 milliárd forintnyi beruházási forrást tartalmaz. A tervek szerint a felhívások tartalma hasonló lesz, mint amit már a vidékfejlesztési támogatásokból ismerhetünk. Ugyanakkor csak a 2023. január 1-ét követően elmerült költségek támogathatók.
„Aktív éveken van túl a hazai szőlő-bor ágazat”- köszöntötte a résztvevőket Légli Ottó. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke kiemelte, alapvető értékünk az a sokszínűség, amit a borvidékeink, a szakemberek, az általuk használt fajták képviselnek. A világon óriási a borkínálat, olyat kell mutatnunk, amire odafigyelnek. Ennek letéteményesei a magyar borászok.
Az ágazati marketingről szólva a szakember elmondta, nem csak támogatást várnak, hanem ehhez harmadrészben maguk is hozzájárulnak. Az elnök véleménye szerint fontos a szakmai öngondoskodás, a termelők hosszú távú döntéseket tudjanak hozni. Hitelesség – egyediség – profizmus, mindezek megmutatkozhatnak a borturizmusban is.
„Aki az unióban 5 eurós borral jelenik meg a piacon, annak hektáronként 150-060 mázsa szőlőt kell termelnie, a mi 50-60 mázsás átlagtermésünkkel, ezen az árszinten csak veszteségesek lehetünk”- fűzte hozzá a HNT elnöke.
A szervezők egy kerekasztal beszélgetés keretein belül gyakorlati példákat is megosztottak a hallgatósággal.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ VINICZAI
Fotó: VINICZAI
