A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez. A kertészethez is kapcsolódóakat ismertetjük.
2022. november 24.
A mezőgazdasági üzemek fejlesztése esetében a beavatkozás célja a mezőgazdasági üzemek versenyképességének, hozzáadottérték-termelésének fokozása új, innovatív termesztési, tenyésztési és termelési technológiák elterjesztésének és fejlesztésének támogatásával, ezzel hozzá járulva a hazai mezőgazdaság versenyképességének fejlődéséhez. A beavatkozás keretében, a VP-hez hasonlóan, a klasszikus beruházási elemeket támogatjuk a mezőgazdasági, állattenyésztési és kertészeti ágazaton belül. A beavatkozás keretösszege összesen 1,28 milliárd euró.
Az elmúlt években az agrárium fejlesztéseiben még hangsúlyosabb az (agrár)digitalizáció. A Közös Agrárpolitikában horizontális célkitűzés a digitalizáció és az innováció. A 2020-ban lezajlott Agrárcenzusban is szerepeltek a precíziós mezőgazdálkodásra vonatkozó kérdések, melyek a precíziós technológia elterjedtségére, illetve alkalmazási szokásaira is kitértek. Az eredményekből kiderül, hogy minél nagyobb területtel rendelkezik egy gazdaság, annál nagyobb arányban alkalmaz különböző helyspecifikus technológiai eljárásokat.
Ez is igazolta, hogy a kis- és közepes gazdaságok technológiafejlesztési beruházásaira nagyobb figyelmet szükséges fordítani.
A Mezőgazdasági üzemek digitális át állásának támogatása beavatkozás célja, hogy a mezőgazdasági termelők minél szélesebb körben alkalmazzanak különböző digitális technológiákat, azon belül helyspecifikus gazdálkodási formákat, precíziós eszközöket, valamint döntéstámogató szoftvereket és szolgáltatásokat, kihasználva a digitalizáció előnyeit. A beavatkozás támogatási lehetőség arra, hogy a mezőgazdasági termelők korszerű technológiák alkalmazásával javítsák üzemi eredményeiket, hatékonyabban feleljenek meg az egyre szigorodó EU-s előírásoknak és adatszolgáltatási kötelezettségeknek
Az említett tevékenységek önállóan vagy egyéb beavatkozáshoz kapcsolódóan is megjelenhetnek, úgynevezett digitális pillérként. A különböző ágazatokban a termelési ciklus minden egyes művelete során támogatni lehet a digitalizációs fejlesztéseket. A támogatott tevékenységek között lehetőség lesz mezőgazdasági üzemszintű digitalizációs terv megvalósításához szükséges fejlesztésre, a rendszeres és szisztematikus üzemi szintű adatgyűjtés megteremtésére, adatbázisok létrehozására és összekapcsolására, digitális farmmenedzsment-, üzemirányítási, minőségirányítási és nyomon követési rendszerek bevezetésére és fejlesztésére, illetve a digitális átállást segítő szolgáltatások igénybevételére.
A támogatható kedvezményezetthez kapcsolódó konkrét jogosultsági kritériumok közül ki kell emelni, hogy egyik feltétele az üzemszintű digitalizációs terv megléte, és kiválasztási elvként annak minősége: egyéni fejlesztési (környezeti, technológiai, mennyiségi) célokat és mérföldköveket is meg kell határoznia, a bázisállapot figyelembevételével.
A mezőgazdasági üzemek zöld beruházásainak támogatása beavatkozás egyik célja a mezőgazdasági üzemek energia-önellátásának növelése és energiafüggőségének csökkentése. A beavatkozás az energiahatékonyság javításán és megújuló energiaforrások igénybevételének támogatásán keresztül kívánja támogatni a mezőgazdasági üzemek szén-dioxid-kibocsátásának és energiafelhasználásának csökkentését. A mezőgazdasági ágazat versenyképességének erősítéséhez az energiaköltségek csökkentése, az energiahatékonyság fokozása, továbbá a megújuló energiaforrások, a biomassza alapú rendszerek előtérbe helyezése, valamint a mezőgazdasági eredetű biogáz hasznosításából származó felhasználás növelése is hozzájárul. A beavatkozás keretösszege összesen 246 millió euró.
A Mezőgazdasági üzemek fejlesztése az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében beavatkozás célja a mezőgazdasági üzemek ammóniakibocsátásának csökkentését elősegítő, technológiai fejlesztést célzó tevékenységek támogatása, amelyek által a mezőgazdasági ágazat hozzájárul a hazai NH3-kibocsátás-csökkentési célérték teljesítéséhez.
A beavatkozás keretében többek között támogatható a korszerű, injektálást és azonnali bedolgozást lehetővé tevő trágyakijuttatási technológiák beszerzése, az istállón belüli és kívüli trágyakezelés korszerűsítése, istállón belüli fejlesztések (pl. padozat, tetőszigetelés, csepegésmentes itató, légmosó berendezések beszerzése), a meglévő trágyatárolók fedése és új, fedett trágyatárolók építése. A beavatkozás keretösszege összesen 54 millió euró.
Az öntözésfejlesztési és a vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházásokat már a Vidékfejlesztési Program (továbbiakban VP) is támogatta. A beavatkozás hozzájárul a hazai öntözésfejlesztéshez, és három célterületből áll. Az első célterület az öntözővíz felhasználásának hatékonyságát javító beruházások támogatása, második a vízvisszatartás létesítményeinek támogatása fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával, a harmadik a melioráció és a vízfelhasználás-hatékonyság javításának a támogatása. Az európai uniós szabályozás a jelenlegi időszakhoz képest részben még szigorúbb előfeltételeket állapít meg az öntözéssel kapcsolatos beruházások tekintetében.
Külön kiemelendő, hogy továbbra is csak olyan öntözött területek nettó növekedését eredményező beruházás támogatható, amely a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint jónál nem rosszabb minősítésű víztesteket érint, és ezen előírás kapcsán néhány jelenlegi enyhítő szabály kikerült az uniós rendeletből. A meglévő öntöző rendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházások pedig kizárólag akkor támogathatók, ha előzetes értékelés alapján, igazoltan a meglévő rendszer műszaki paramétereiből kiindulva, mikroöntözés tekintetében legalább 10%-os, lineár és csévélődobos berendezések tekintetében legalább 15%-os potenciális vízmegtakarítást eredményeznek.
Az együttműködés alapú beavatkozások célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak közös cselekvésre ösztönzése. A vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági öntözési közösségek támogatása beavatkozásnak önkéntes együttműködések, öntözési közösségek működésének a támogatása a célja. Az együttműködésnek köszönhetően a mezőgazdasági termelés hatékonysága és biztonsága nő, hozzájárulva az öntözéses gazdálkodás terjedéséhez.
A mezőgazdasági termékek értéknövelése beavatkozás célja a mezőgazdasági termékek értékének növelését és piacra jutást elősegítő, technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása az élelmiszer-feldolgozás vállalati hatékonyságának növelése érdekében, továbbá a mezőgazdasági termékek értéknövelésével összefüggő fejlesztések támogatása. A beavatkozás a mezőgazdasági termékek értéknövelésén és piacra jutásán, technológiai fejlesztésén, élelmiszer-feldolgozás vállalati hatékonyságának növelésén keresztül a hazai élelmiszeripar uniós szintű versenyképességéhez járul hozzá.
A mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsoló zöld beruházások támogatása beavatkozás célja a mezőgazdasági termékek értéknövelését és a piacra jutást elősegítő, technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása, az élelmiszer-feldolgozás vállalati hatékonyságának növelése, kiemelten a mezőgazdasági termékek értéknövelésével összefüggő, erőforrás- és energiahatékonyságot célzó fejlesztések támogatása. A beavatkozás kiterjed a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsolódó tevékenységek energiafelhasználásának csökkentésére a feldolgozó ágazat által okozott környezetterhelés csökkentése érdekében.
A mezőgazdasági kisüzemek fenn tartható fejlesztése beavatkozás célja a fejlődőképes kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzésének és gazdasági több lábon állásának elősegítése.
A mezőgazdasági kisüzemek támogatása különösen a következő célok megvalósulását szolgálja: meglévő termékszerkezet piaci pozíciójának stabilizálása, fejlesztése, a piaci igények alapján a termékszerkezet korszerűsítése és változatosabbá tétele, megtermelt alapanyagok feldolgozásával hagyományos, kézműves termékek előállítása, a termelési mód korszerűsítése, a környezethatékonyság növelése, magasabb hozzáadott értékű termék előállítása, a digitalizáció előtérbe helyezése.
Forrás: Kertészet és szőlészet/Nagy Attila
Fotó: AM Sajtóiroda
