A hulladéklerakók tartalmának csökkentésére törekszenek azok a kutatók, akik az üveghulladék új felhasználási lehetőségét kutatják. Eredményeik alapján a koriander és a paprika is szebben nő, ha földjükbe keverik a porított üveget.
2024. szeptember 7.
Julie Vanegas nanoanyag kutató korábbi projektje során azt vizsgálta, felhasználható-e az újrahasznosított üveg a tengerparti területek helyreállításánál, például fűzfák ültetéséhez. Amikor csatlakozott a Texasi Egyetemhez, Teresa Patricia Feria Arroyo ökológust érdekelni kezdte a projekt. A két tudós ezért egy olyan kísérletet dolgozott ki, melyben azt vizsgálták: használható-e az újrahasznosított üveg élelmiszernövények termesztésére is?
„Megpróbáljuk csökkenteni a hulladéklerakókban jutó szemét mennyiségét, miközben élelmiszernövényeket termesztünk” – idézte a ScienceDaily Andrea Quezada-t, a Nanoworld Vanegas laboratóriumának végzős vegyészhallgatóját. Ha sikerrel járnak, akkor az üveghulladékkal dúsított termesztőközegeket elterjeszthetik először a texasi, majd a világ többi gazdái között is.
Kísérleteikhez a kutatók újrahasznosított üvegszemcséket kaptak egy olyan cégtől, amely a hulladéklerakókból gyűjti be a kidobott palackokat. Ezeket aztán porrá zúzza, az éles széleket pedig csiszolással kerekíti le. A végtermék így biztonságosan kezelhető, nem kell tartani tőle, hogy bárki megvágja magát. Ez a növények szempontjából is fontos, hiszen a gyökereket és a szárat is megsérthetik a nem megfelelően kezelt üvegszilánkok. Ez a végtermék gyakorlatilag a homokra hasonlít a legjobban.
A kezdeti tesztek során a kutatók három különböző szemcseméretű üveg darálék tulajdonságait vizsgálták. Nem mindegy ugyanis, hogy mennyire tömörödik, és hogyan tartja meg a vizet.
Eredményeik alapján a durva homokszemcsékhez hasonló méret olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mely kedvez a gyökerek oxigénellátottságának és a nedvességtartalom fenntartásának.
A kísérletek alapján Quezada az újrahasznosított ledarált üveget a talaj helyettesítésére alkalmas anyagként értékeli. Az egyetem egyik üvegházában koriandert, paprikát és jalapeñot ültetett különböző cserepekben. Ültetőközegként a kereskedelmi forgalomba kapható virágföld és az újrahasznosított üveg különböző arányú keverékeit alkalmazta. Ebbe beleértendő a csak tiszta virágföldet és csak üvegdarálékot tartalmazó közeg is. A virágföldet nagyobb arányban tartalmazó edényekben több a növények növekedéséhez szükséges tápanyag, köztük a nitrogén, a foszfor és a kálium. A keverékek pH-szintje között azonban nem volt érdemi különbség, ami azért ígéretes eredmény, mert a növényeknek fontos a megfelelő kémhatású termesztő közeg.
Jobb vízmegtartás és oxigénellátottság
A korai eredmények arra utalnak, hogy az újrahasznosított ledarált üvegben nevelt növények gyorsabban növekednek és több vizet tartanak meg, mint a 100 százalékban hagyományos talajban neveltek.
„Az üvegszemcsék több, mint 50 százalékos aránya a virágföldhöz képest tűnik a legjobbnak a növények növekedése szempontjából az általunk tesztelt egyéb keverékekhez képest”– mondta Vanegas. Bár a kutatók még megvárják a betakarítást, hogy megerősítsék, melyik talajkeverék adja a legnagyobb- és a legízletesebb termést.
Egy másik figyelemre méltó eredmény, hogy a csak virágföldet tartalmazó cserepekben olyan gomba nőtt, amely visszafogta a növények növekedését. Feria feltételezi, hogy a gomba hatással lehet a gyökerek tápanyagfelvételére.
Azokban a cserepekben azonban, amelyekben bármilyen mennyiségű újrahasznosítható üveg volt, nem tapasztaltak gombásodásodást. A kutatók egyelőre csak próbálják megfejteni ennek okát.
Ezek az eredmények különösen ígéretesek Quezada számára, mivel a kísérlet során semmilyen növényvédő szert vagy műtrágyát nem használtak. Mindez annak tükrében jelentős, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek hatással vannak a növénytermesztő területek közelében élő vagy dolgozó emberek egészségére is.
„Szerintem nagyon fontos, hogy megpróbáljuk minimalizálni az egészségünket negatívan befolyásoló vegyi anyagok használatát” – hangsúlyozta Quezada. „Ha képesek vagyunk csökkenteni ezeket, és az újrahasznosítható anyagok gyűjtésével segítünk a közösségnek, akkor jobb életminőséget biztosíthatunk az embereknek.”
Forrás: ScienceDaily, Magyar mezőgazdaság/ Tóth-Gál Enikő
Fotó: Magyar mezőgazdaság
