Harmincadik alkalommal rendezték meg Szatymazon az őszibarack-termesztési tanácskozást és metszési bemutatót. A múltidéző előadások után spanyol szakember mutatta be a legkorszerűbb módszereket, számos megvalósult példával alátámasztva mondanivalóját.
2024. április 6.
A rendezvényt megelőző héten már felvázoltuk a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetsége történetét (Most a termésbiztonság a téma – Kertészet és Szőlészet 2024/8. szám), amit Szél István felelevenített a szatymazi rendezvényen. Somogyi György alapította meg 1992-ben a szatymazi gazdakört, ők kezdték szervezni a nagy múltú rendezvényt. Ezzel Kamenszky Béla tanító, iskolaalapító nyomdokaiba léptek, aki az 1930-as években ankétokat, aranykalászos gazdatanfolyamokat szervezett. A szövetség alakulásakor felvették a kapcsolatot egyetemi oktatókkal, kutatókkal és az ő segítségükkel indult a szakmai munka. Sok területen léptünk előre, voltak kudarcaink is, de most egymás szemébe nézhetünk, vont mérleget Szél István.
Összehasonlító kísérletek
Szabó Zoltán régi fotókat, videókat is bemutatott az elmúlt évtizedekről. Ő az akkori Kertészeti Egyetem oktatójaként az elsők közt járt a termőtájra őszibarackot metszeni, Dávid Miklóssal és Oláh Gáborral együtt. Később Nyéki József a fajtagyűjtemény létrehozásában segített, akkor került Magyarországra az Early Redhaven, a Flavortop vagy a Fairlane.
Több olasz faiskolást, kutatót, nemesítőt hoztak el Szatymazra, és a rendezvényeken a Debreceni Egyetemről és a volt kecskeméti kertészeti főiskoláról is érkeztek előadók. Az előadások mellett gyakorlati kísérleteket végeztek a termőtájban, például összehasonlító művelésmód-kísérletet, amiben a hagyományos tányérkoronát hasonlították össze karcsú orsó, váza és háromágú sövény koronaformákkal.
Ennek a munkának is köszönhető, hogy elterjedt az Y korona az őszibarackosokban, aminek nagyon jó a fényhasznosítása és magasabb a tányérkoronánál. Amerikai, olasz és spanyol nemesítők mutatták be új fajtáikat a magyar szakemberek segítségével és rengeteg új őszibarackot és nektarint tudtak kipróbálni itthon is. Közülük a hazai klímát elviselők váltak be, ugyanis ingadozó és alacsony a termésátlag, amit a jövőben sem lehet nagyságrendekkel javítani. Ennek a rossz termésbiztonságnak tudható be, hogy folyamatosan csökken a termőterület, az utóbbi években Csongrád megyében 10 ezer tonna körüli az őszibaracktermés. Itthon tehát a fagytűrő, illetve a sok virágrügyet fejlesztő fajták váltak be, mint a Cresthaven, az Early Redhaven, a Redhaven, a Bianca. A fagykár mérséklésére a virágzás késleltetésére is beállítottak kísérletet: amikor napos volt az idő és a hőmérséklet meghaladta a 7 °C-ot, öntözéssel hűtötték a fák környezetét. Ezzel a kezeléssel 5-7 nappal később virágoztak a fák.
Kevésbé gazdaságos
A spanyol Agromillora cégcsoport 25 országban van jelen, 72 millió növényt állít elő évente, mutatta be a céget Ignasi Iglesias fejlesztési menedzser. A szaporítóanyag a legkorszerűbb technológiákkal, zömmel szövettenyésztéssel készül. A legújabb ültetvényekhez sok oltványra van szükség, hiszen a kétdimenziós gyümölcsfalak nagyon sűrűn sorakozó, igen keskeny fákból állnak. Fő cél a gépi művelés és betakarítás. A sűrű ültetéssel hamar termőre fordulnak a fák, az alma a negyedik évben teljes termést ad. Spanyolországban vannak már ilyen, teljesen gépesített olívaültetvények is, amelyek nemcsak az emberi munka kiváltása révén fenntarthatók, hanem a vízfelhasználásuk is sokkal hatékonyabb: feleannyi vízzel lehet annyi olajbogyót termelni, mint a hagyományos ültetvényekben, villantotta fel a nem is távoli jövőt a szakember.
Spanyolországban 70 ezer hektáron termesztenek őszibarackot és nektarint, az összes termés 1,5 millió tonna. A fő termesztőkörzete Katalónia és Aragónia, ahol 100 hektárnál nagyobb, magas technológiai színvonalú ültetvények is vannak.
A barackidény Andalúziában kezdődik áprilisban és Aragóniában végződik októberben. Baracktermésben Olaszország a második Európában 926 ezer tonnával, majd Görögország következik 600 ezer és Franciaország 231 ezer tonnával.
Mindenütt az a legnagyobb probléma, hogy folyamatosan csökken a termesztők nyeresége, nem véletlenül törtek ki a gazdatüntetések Európa több országában. Egyszerűen keveset fizetnek a felvásárlók a gyümölcsért, hangsúlyozta Ignasi Iglesias.
Az alacsony árak azért is érintik súlyosan a gazdálkodókat, mert a klímaváltozás hatására újabb beruházásokra van szükség a hőség és a napégés kivédésére. Folyamatosan csökken télen a fagyos napok száma, a mediterrán vidékeken 25-30%-kal lesz kevesebb a közeljövőben, mint a sokéves átlag. Ez a jelenség már most gondokat okoz Brazíliában és Chilében a gyümölcstermesztésben. További gond, hogy a tavaszi fagyok gyakorisága viszont nő, amit ültetvényekben fagyvédő öntözéssel igyekeznek kivédeni. Ehhez olyan mikroszórófejeket használnak, amelyek csak sávban öntözik a fák koronáját és hektáronként 29 köbméter vizet használnak el. Az eddigi tapasztalatok szerint mínusz 6-7 °C-ig sikerült megvédeni a fagytól a fákat.
A szedés is automatizálható a kétdimenziós gyümölcsösben
A termesztési költség Spanyolországban 17 ezer euró hektáronként, amivel 40 tonnás átlagtermést érnek el. A kiadások negyedét fordítják a felhasznált anyagokra, a legnagyobb részt pedig a metszésre, ritkításra és betakarításra költik. Az utóbbi húsz évben megduplázódott a munkabér, a 2002-es 5,1 euróról 2022-re 10,1 euróra emelkedett. Ennél is többet kell fizetni a dolgozóknak Olaszországban és Franciaországban, nem is beszélve az USA-ról, ahol 15-24 eurónak felel meg az órabér. Görögországban jóval olcsóbban lehet foglalkoztatni a dolgozókat, 3,7 eurót fizetnek nekik óránként, Lengyelországban pedig csupán 2,5 eurót. A magyar átlagos órabér 5 euró.
Drága, de hatékony ültetvények
A legnagyobb változás az almában következett be az ültetvényszerkezetben, de a többi gyümölcsfaj is követi ezt a példát. Őszibaracknál is elmozdultak a törpésítő alanyok és a kisebb korona, sűrűbb térállás felé. Ennek pedig látványos hatása van a hatékonyságra. Az alma példájánál maradva, Spanyolországban 50 éve 333 fát ültettek egy hektárra, ma 2857-et, és a szedési teljesítmény a korábbi 125 kilóról 210 kilóra nőtt óránként.
Az őszibarack hagyományos koronaformája a spanyol váza, ami 5 × 3 méteres térállásban kialakított, öt vázágú korona. Fenntartásához növekedésszabályozó készítményt (Cultar) is használnak. Mára nagyrészt átálltak a baracktermesztők is a kétdimenziós koronaformára, az ültetvényeket 4 × 2 vagy 3,5 × 1 méteres térállásban telepítik.
Az ilyen ültetvényben a növényvédőszer-felhasználás hatékonyabb, korszerű permetezőgépekkel kisebb lémennyiséggel és sokkal kevesebb elsodródással lehet permetezni. Ma az elsodródás mértéke már csak 15%, hangsúlyozta az előadó. Sok kézi munka kiváltható géppel, így például a virágritkítás is. Kézi munkával erre a beavatkozásra 680 eurót kell költeni hektáronként, a gépi munka viszont csak 170 euróba kerül. Ugyancsak géppel végzik a nyári metszést, mindössze 1-1,5 óra alatt egy hektáron, és ezzel annyira javul a téli kézi metszés hatékonysága is, hogy feleannyit kell kifizetni érte.
Az ennyire intenzív ültetvények létesítése természetesen jóval drágább, mint a hagyományos váza koronájú fákból álló ültetvényeké: 18 ezer euró áll szemben 8 ezer euróval egy hektárra. Ez a telepítési költség 14 évre elosztva 714 eurós amortizációt jelent, viszont évente 2100 euróval több bevétel érhető el. A korszerű ültetvényekhez a támrendszer, a jégháló, valamint az öntözés nélkülözhetetlen, mindez pedig egy hektáron összesen 52 ezer eurós kiadás. Jóval hatékonyabb a kézi munka, körülbelül 400 órát kell tölteni vele hektáronként, vagyis nem egészen 40%-kal kevesebbet, mint váza koronák esetén.
Törpe alany kell hozzá
Különböző koronájú fákból lehet létrehozni ezeket a kétdimenziós ültetvényeket: lehetnek egy-, két- vagy háromsudarú fák is. A háromtengelyes fákat GF 677 alanyon, erős támrendszer nélkül ki lehet alakítani 3,7 × 2 méteres térállásban. A vegyszeres növekedésszabályozásra azonban szükség van. Negyedik évben 40 tonnás termés érhető el hektáronként, viszont a fák kialakítása elég nehéz, mondta az előadó.
Kéttengelyes fákat 4 × 1,2 vagy 3 × 1,5 méter térállásban lehet nevelni, GF 677 alanyon akár támrendszer nélkül is. Ebben az esetben viszont nem lehet gépesíteni a művelésüket.
Erős támrendszert és törpe alanyt választva a gépesítés jól megoldható. Alanynak a spanyol Rootpac-sorozatot javasolta az előadó. A Rootpac-R nagyon termékeny, törpe növekedésű alany, ellenálló az Armillaria gombával és a fonálférgekkel szemben. A Rootpac 40 is fonálféreg-rezsiztens alany, de elég gyengén fejlődik a gyökérzete, évente ajánlott szerves trágyát adagolni a sorokba. A leggyengébb növekedésű a Rootpac 20. Ezeknél az alanyoknál nem szükséges növekedésszabályozó anyagot használni az intenzív ültetvények fenntartásához.
Olaszországban és Franciaországban használják még a többsudaras fákat is (amerikai rövidítéssel ezek az UFO koronájú fák), amelyeken a termőágakat egymástól 30 centiméterre alakítják ki a vízszintesre vagy ahhoz közeli szögállásra lehajlított törzsön.
Minél több ilyen sudár van, annál több munkával jár a koronanevelés az első két-három évben, viszont később a fenntartó metszés rendkívül egyszerű. Ebben az esetben sok szaporítóanyagot lehet megtakarítani a telepítéskor.
Cél az ellenállóság
A fajtáknál is gyors a változás, választ kell találni a fogyasztói visszajelzésekre. Jó példa erre a körben piros barackfajták visszaszorulása. Nehéz róluk megállapítani, hogy mikor szedésérettek, ezért túl sok került éretlenül a piacra, és megbízhatatlanságuk miatt a vevők kerülték ezeket a fajtákat. A barackfogyasztás amúgy is riasztóan csökken, Spanyolországban már csak harmadannyit esznek belőle, mint néhány évtizede. Pedig sok jó fajta létezik különböző nemesítőhelyekről, és hosszú a barackidény: június 5-től szeptember 20-ig lehet például sárga húsú nektarint kapni. A nemesítők betegségekkel szemben ellenálló fajtákat igyekeznek létrehozni, nemesítési programok futnak a lisztharmat- és a tafrinarezisztens fajták megtalálására. A mediterrán országokban is terjed a himlővírus, úgyhogy remélhetőleg ebben az irányban is történik előrelépés.
Minden gépesíthető
Géppel lehet metszeni, ritkítani és hamarosan betakarítani az intenzív ültetvényeket. Létezik olyan metszőgép, amivel a váza vagy más nyitott koronák közepét is meg lehet metszeni V alakban, ugyanis a vágókéseket vagy tárcsákat több állásban lehet használni. Az ipari barackot a szőlőkombájnhoz hasonló, a sorok fölött járó szüretelőgéppel takarítják be.
A gyümölcstermesztés jövője további automatizálással jár majd. Folyamatosan megfigyelés alatt tartják a növényeket, a talajt és a klímát, ez alapján lehet majd öntözni és tápoldatozni. Mindezzel optimalizálható az inputfelhasználás. Már létező megoldás a gyümölcsfák (alma, citrusfélék, őszibarack, avokádó, csemegeszőlő) termésmennyiségét és minőségét felmérő OnFruit, ami a spanyol Agerpix cég fejlesztése. A pontos felméréssel jobban szervezhető a szüret minden részlete.
Automata permetezőgép, vagyis robot az amerikai mini GUSS, amivel intenzív ültetvényekben is lehet permetezni. Nyolc ilyen berendezés munkáját felügyelheti egyetlen ember egy laptopon keresztül. Spanyol és japán (Fede és Kubota) együttműködésből született meg a KFAST precíziós permetezőrobot, és a sort lehetne még folytatni a különböző szedőrobotokkal.
A legfejlettebb berendezéseket ma az amerikai Advanced Farm Technologies Inc. kínálja. A lényeg azonban az, hogy a technológia és az adathasználat fejlődésével kevesebb erőforrással nagyobb teljesítményt tudunk elérni. Az alap pedig mindehhez a sok kis fa az ültetvényben, zárta előadását Ignasi Iglesias.
A metszési bemutatóra Gyuris Mihály ültetvényében került sor, ahol drónbemutatót is megnézhettünk és a fagyvédelemről is szó esett. Láthattuk az amerikai szélgépet és a mellé készített, tüzelőanyaggal töltött hordókat, mert mint Gyuris Mihály hangsúlyozza, nem szabad egyetlen fagyvédelmi megoldásra alapozni. Homoktalajú ültetvényében rozsból, háromféle heréből, meliorációs retekből és bükkönyből álló talajjavító keveréket vetett a sorközökbe, amihez beszerezte a vetőgépet is.
A legfontosabb kérdés, hogy hogyan neveljük az Y koronát
Y koronájú barackfákat nevel, a metszéshez pedig ezúttal Ördög László adott tanácsokat. A fiatal szakember szerint a legfontosabb, hogy szabadítsuk meg a fákat az árnyékoló részektől, különben az alsóbb ágak felkopaszodnak. Nem kell félni attól, hogy vékony gallyakat hagyunk meg az őszibarackon, mert azokon is szép gyümölcs fejlődik. A nyári metszés során pedig két szempontot kell figyelembe venni: el kell távolítani a sűrítő hajtásokat, viszont óvni kell a vázágakat a napperzseléstől. Ő ezt úgy oldja meg, hogy nem tőből vágja le a hajtásokat, hanem néhányleveles csonkot hagy, ahol szükséges.
Forrás: Kertészet és Szőlészet/ Horváth Csilla
Fotó: Kertészet és Szőlészet
