A Gödöllői Királyi Kastélyban vette át a 2023-as Adorján János-díjat Dr. Szekeres Béla okleveles agrármérnök, közgazdasági szakokleveles mérnök, nyugalmazott vezető főtanácsos, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől.
2023. december 16.
A Magyar Mezőgazdaság Kft. 2018-ban alapította meg az Adorján János-díjat, amelyet a külső szerzőink közül az kaphatja meg, akinek az írását, az abban található szakmai tanácsait olvasóink a leghasznosabbnak és közérthetően megfogalmazottnak találják.
A Magyar Mezőgazdaság című agrárgazdasági hetilap az első főszerkesztőjéről elnevezett díjat immár ötödször ítélte oda. Az első alkalommal Dr. Birkás Márta professzor asszony, második alkalommal Dr. Szabó Jenő agrárközgazdász, harmadik alkalommal Dr. Orosz Szilvia okleveles agrármérnök, negyedik alkalommal pedig Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, az MTA doktora volt a díjazott.
Az Adorján János által megfogalmazott gondolatok, hogy „célunk a tudomány erejével segíteni a parasztságot”, máig érvényesek és ezt tekintjük továbbra is célnak – mondta köszöntő beszédében Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója.
Mint fogalmazott a külső szerzőkre az újdonságok, friss információk okán szükség van. A díj célja egyben az is, hogy a fiatalokat motiválja és inspirálja, hogy megtiszteltetés külső szerzőként a Magyar Mezőgazdaságban publikálni. Az idei évet összegezve Sári Enikő elmondta, hogy a nyomtatott sajtó életében nehéz időszakot élünk, számos kihívással kell szembenézni, kezdve a lapok terjesztésének nehézkességével, miután a posta idén 570 árusítóhelyen szüntette meg a lapárusítást, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térhódításán át.
A kihívások ellenére a kiadó úgy döntött, mind a 10 nyomtatott szaklapját továbbra is kiadja, a szakmai és tudományos ismeretek terjesztése céljából, hiszen a nyomtatott sajtó még mindig a hiteles információ forrása – hangsúlyozta Sári Enikő.
A tudomány elismerésére nagyon sok díjat, kitüntetést alapítottak, de nagyon kevés olyan díj van, ami a tudományos eredmények gyakorlati megjelenítését, a társadalommal való megismertetését szolgálja, segíti, ezért ez a díj hiánypótló – mondta köszöntőjében Dr. Gyuricza Csaba a díj fővédnöke, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Hiába születnek nagyszerű tudományos eredmények, ha nem történik meg a társadalmasítása, ha nem jutnak el az érintett gyakorlati szakemberekhez és ez az agrártudományokra hatványozottan igaz. Ma a mezőgazdaságban a legnagyobb probléma nem az, hogy nem állnak rendelkezésre tudományos eredmények, a legkorszerűbb ismeretek, sokkal inkább az, hogy annak társadalmasítása, népszerűsítése nem történik meg.
Ezért az ismeretterjesztésben nagyon nagy szerepe van a szaksajtónak, azoknak az egyetemi és szakmai egyéniségeknek, akik meg tudják szólítani a szakmát, a gazdatársadalmat. Az Adorján-díj lényege is ebben rejlik, hogy felhívja a figyelmet arra a munkára, ami a tudomány közérthető nyelven megfogalmazott népszerűsítése érdekében zajlik – emelte ki Dr. Gyuricza Csaba.
Az ünnepségen Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság hetilap főszerkesztője ismertette a díjazott, Dr. Szekeres Béla életútját. 1951. április 22-én született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a Cinkotai 12 évfolyamos, mai Szerb Antal Gimnáziumban végezte, biológia-kémia tagozaton, kitűnő eredménnyel. 1970-ben kezdte el tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán, melyet egyetemet jeles eredménnyel végezte el 1975-ben. Az egyetem elvégzése után – kiválasztás alapján – a martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet kukoricanemesítési osztályán kezdett dolgozni Kovács István osztályvezető irányítása alatt. Rövidesen azonban a gyakorlat felé vette az irányt, és miután a Sinatelepi Állami Gazdaságba hívták a növénytermesztési ágazathoz, Sinatelepre költözött. Innen hívta a MÉM Szakoktatási és Kutatási Főosztályára Dr. Prieger Károly főosztályvezető-helyettes, aki diplomamunkája konzulense volt.
Ettől kezdve, 1976-tól 30 éven keresztül volt a Főosztály munkatársa, foglalkozott az agrár-szakoktatás, elsősorban a felsőoktatás kérdéseivel, minisztériumi feladataival, ügyeivel (akkor még a teljes agrár-felsőoktatás, intézményrendszerével együtt az agrártárca felügyeletébe, és sokáig költségvetésébe tartozott).
Ez az időszak egészen 2006-ig tartott, a Főosztály megszüntetéséig. A ranglétrát végigjárva, vezető főtanácsosként fogadta el a prémium-programba való belépés fölajánlását, és az agrártárca határozott munkaidőre kinevezett munkatársa volt, 2011. évi nyugdíjazásáig. Minisztériumi munkája során is folyamatosan képezte magát; így 1982-ben mezőgazdaságtudományi doktori címet, 1991-ben pedig – postgraduális képzés keretében – közgazdasági szakokleveles mérnök oklevelet szerzett. Közigazgatási ismereteit elmélyítendő, 1994-ben közigazgatási alapvizsgát, 2001-ben pedig közigazgatási szakvizsgát tett.
Elhivatott szakmaszeretettel végezte minisztériumi tevékenységeit, így az agrár-szakképzést, ezen belül az agrár-felsőoktatást érintő agrár-ágazati oktatáspolitika képviseletét, részt vett a jogalkotásban, közreműködött az agrár-felsőoktatás és szakképzés szakosítási rendszerének átalakításában, korszerűsítésében, a hallgatói létszám alakításában. Miniszteri megbízás alapján támogatta az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) és a tudományos diákköri mozgalom (TDK) munkáját.
Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, megkapta a Magyar Felsőoktatásért díjat, a Tudással Magyarországért Emlékplakettet, Miniszteri Elismerő Oklevélben és OTDT Mestertanár Aranyéremben részesült, tavaly pedig átvehette az Életfa Emlékplakett bronz fokozatát.
Már nyugdíjazása előtt is rendszeresen publikált a Magyar Mezőgazdaságban. Azóta mutatja be az agrár-felsőoktatás karait, illetve a szakképző intézmények iskoláit, riportokat készít, mezőgazdasági, valamint szakoktatási rendezvényekről tudósít. Legutóbbi nagyobb munkája a hazai agrár-szakképzés megújulásáról, átalakulásáról a Magyar Mezőgazdaságban megjelent „Agrárszakképzés 2020” c. melléklet elkészítése volt. Alkalmanként jelennek meg írásai – szintén agrár, illetve agrár-oktatás témákban – kiadónk másik hetilapjában, a Kertészet és Szőlészetben, illetve a Kertbarát Magazinban.
Az elmúlt majdnem 20 évben több mint 250 cikkel, írással igyekezett a hazai agrár-felsőoktatás, illetve szakképzés intézményeit, legfontosabb eseményeit megismertetni a kiadónk gondozásában megjelenő lapok olvasóival. Ezzel járulva hozzá a mezőgazdaság, a mezőgazdasági szak- és felsőfokú képzés népszerűsítéséhez, amire manapság, a generációváltás korában mindennél nagyobb szükség van. Dr. Szekeres Béla ezzel a szakírói tevékenységével érdemelte ki az idei Adorján János-díjat.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
Fotó: Magyar Mezőgazdaság
