Az eredményes állattartáshoz adat és tapasztalat kell

Egy éve – kiadónk részvételével – alakult meg a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület, amely ez idő alatt megduplázta tagságát, konferenciákat szervezett, interneten, illetve szaklapjainkban tudományos, ismeret­terjesztő cikkekben szólt az adatok használatának gazdasági előnyeiről az állattartásban.

Szakmai elismertségét bizonyítja, hogy „fiatalsága” ellenére szakmai partnere lesz az ANImashEXPO-nak. Tavaly a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési és Gazdanapok volt az első nagyobb rendezvény, ahol bemutatták elképzeléseiket a nagy­közönségnek is.

Az azóta eltelt időről és a tervekről beszélgettünk dr. Pajor Gáborral, az egyesület elnökével.

Dr. Pajor Gábor állatorvos és adatelemző: a precíziós megoldásokkal javul a gazdaság jövedelmezősége, több és jobb minőségű élelmiszer-alapanyagot állít elő, sőt, javul a környezet állapota és az állatok jólléte is

Egy precíziós állattartással és -tenyésztéssel foglalkozó civil szervezet létrehozásának ötlete már évek óta motoszkált dr. Pajor Gábor fejében, és folyamatosan kereste a lehetőséget arra, hogy egy élő, a terület lehetőségeit és buktatóit is felvállaló, a valós napi hazai megoldásokkal foglalkozó szervezet jöjjön létre. Ennek előképe, a Precision Livestock Farming (PLF) már évtizedek óta él és működik a világban, azaz a precíziós állattartás kilépett a precíziós növénytermesztés árnyékából. Mára a precíziós mezőgazdaság a növénytermesztést és az állattartást is magába foglalja

– A precíziós kifejezés az állattartás területén nincs még megfelelően tisztázva, ezért sok félreértésre adhat okot. A mi meghatározásunk szerint a precíziós állattartás megfelel a modern, hatékony, egyedre és/vagy telepre szabott, valamint gazdaságos és nyereséges gazdálkodásnak. Itt a jól ismert fogalmak új összefüggésben szerepelnek, ugyanakkor mégis szervesen kapcsolódnak egymáshoz, és elég pontosan kifejezik, hogy mit szeretnénk hazai viszonyok között elérni. Célunk tehát pontosan ilyen állattartási és -tenyésztési megoldások széles körű terjesztése.

Úgy látjuk, hogy a hazai és a nemzetközi mezőgazdaság számára is az egyik legnagyobb probléma a szigetszerű működés, a nem megfelelő információáramlás, a jó gyakorlatok ismertségének hiánya, amiből következik, hogy azok nem is képesek elterjedni.

Fontosnak tartjuk, hogy az igényeket és a megoldásokat sokkal közelebb hozzuk egymáshoz, összekapcsoljuk a releváns információkat, és a gyakorlati kérdésekre/problémákra megtaláljuk a válaszokat/megoldásokat. Magam úgy is szoktam fogalmazni, hogy kovászként működünk, aminek eredményeként az egymástól független igények és megoldások szerves és egészséges egységet képesek alkotni. A kovásznak is idő kell, amíg vízből, gabonalisztből és sóból létrejön a kenyér, de ahhoz, hogy jó legyen, előtte nagy munkával össze kell gyúrni az alkotóelemeket. Még ezt is megelőzi egy mozzanat, a megfelelő összetevőket megfelelő arányokban kell hozzá össze gyűjteni.

Mi az első évet követően még a gyűjtési fázisban vagyunk. A kovász pedig egy olyan információs tér lesz, ahol a tagjaink szabadszöveges kereséssel megoldásokat találhatnak a problémáikra, a megoldásokat nyújtók pedig megtalálhatják, akik igényelnék szakmai segítségüket. Ha együttműködésük eredményeként létrejön az előbb leírt meghatározás szerinti precíziós megoldás, akkor jó a kovász, mondhatjuk, hogy érdemes volt. A legfőbb jó, hogy mindenki gazdagodott általa: a gazdálkodó, a megoldást támogató, a fogyasztó, de még a környezet és gazdasági haszonállataink is – ismertette dr. Pajor Gábor, aki a kezdetekről is mesélt: – Az egyesület konkrét létrehozásának lehetősége a 2023. évi PREGA konferencia állattenyésztési szekciójának kezdetéhez kapcsolódik. Még volt öt percünk kezdésig, amikor hirtelen ötlettől vezérelve feltettem a kérdést, hogy a jelenlévők közül ki támogatná egy hazai precíziós állattenyésztési egyesület létrejöttét. Legnagyobb örömömre felcsillantak a szemek és levegőbe emelkedtek a karok. Ekkor döntöttem úgy, hogy élére állok az egyesület létrehozásának úgy, hogy tudom, annak sikeressége tagjai aktivitásán múlik.

Ezután gyorsan követték egymást az események, és egy hónap alatt az alakuláshoz szükséges minimális 10 tag helyett már 31 alapító tagunk lett. Jelenlegi aktív tagjaink száma 74, de a tagság azóta is folyamatosan bővül, Facebook-követőink száma 450 feletti, az érdeklődők száma is hasonló. Posztjaink időnként 500-700 lájkot, tucatnyi megosztást és sok kommentet kapnak, úgy érzem, hogy dolgozik a kovász…

Precíziós állattenyésztés és precíziós állattartás. Sokak fejében összekeveredik ez a két fogalom. Az egyesületet is sokan precíziós állattenyésztési egyesületként emlegetik. Miért kell mégis a kettőt szétválasztani? Mit jelent az egyik, illetve a másik, az egyesület pedig miért a tartással és nem a tenyésztéssel foglalkozik?

– Állattenyésztés alatt részben a termelő állatok genetikai képességének javítását értjük, vagyis azt, hogy legyenek képesek egyre több és jobb végterméket előállítani, részben pedig a termelő gazdaságok tenyészállat-utánpótlását lássák el. Mindezekre nagy szükség van, de a nyers állati termék előállítását (amit a fogyasztók részben közvetlenül vásárolhatnak meg, illetve amit az élelmiszeripar feldolgoz) azok az állattartók végzik, akik tejet, tojást, húst, gyapjút, mézet állítanak elő. Ők, a végtermék-előállítók lényegesen többen vannak, és alapvetően meghatározzák, hogy mi kerül az asztalunkra…

Elég problémás helyzet, hogy az állattenyésztés fogalom alatt a kétféle tevékenységet sokan egy kalap alá veszik. A növénytermesztés és növénynemesítés ebből a szempontból szerencsésebb, mivel kifejezi, hogy vannak termesztők, az ő termékeiket érhetjük el a piacon, boltokban, és vannak a nemesítők, akik olyan vetőmagokat, szaporítóanyagokat biztosítanak, amelyeket a termesztők végtermék-előállításra használnak.

Mi az állativégtermék-előállítókra összpontosítunk, mert sokan vannak, és úgy érezzük, hogy több szakmai segítségre van szükségük ahhoz, hogy jövedelmezőségüket fokozzák, miközben több és jobb minőségű élelmiszer-alapanyagot állítsanak elő, és a környezetvédelmi és állatjólléti feltételeknek is megfeleljenek. Emellett a tenyésztőket sem hanyagoljuk el, de előnyükre legyen mondva, ott olyan magas tudományos szinten zajlik a munka, hogy tanácsainkra kevésbé van szükségük. Ugyanakkor támogatjuk őket abban, hogy minél pontosabb képet kapjanak az igényekről, és minél több helyre eljussanak az eredményeik, amelyek nélkül nincs a kor igényeinek megfelelő állatitermék-előállítás.

Nagy tervekkel indult útjára az egyesület. Mit sikerült az első évben elérni?

– Hitvallásunk, melyet alapító okiratunk is tartalmaz, a precíziós állattenyésztés lehetőségeinek hazai széles körű terjesztése, a precíziós megoldások kutatóinak, fejlesztőinek, gyártóinak és felhasználóinak összekapcsolása annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges állati eredetű élelmiszerek kerüljenek a fogyasztókhoz, miközben a termelés tekintettel van az állatok jóllétére, biztosítja a Föld természeti erőforrásainak és biodiverzitásának megőrzését, a fenntartható és élhető környezetet.

Ezek szép célok, amelyek megvalósításához számos fórumon és internetes platformon növeljük az ismertségünket. A taglétszámunk egy év alatt megduplázódott!

Az ő számukra 9 szakcsoportban van lehetőség megismerni egymás precíziós megoldásait, és az adott területen feltárni az általános hibákat, megtalálni a már meglévő megoldási lehetőségeket, jó gyakorlatokat, és kidolgozni a hazai viszonyokra szabott ajánlásokat is. Igyekszünk tagjainkat a lehető legtöbb és legjobb, leghitelesebb forrásból származó információval ellátni a döntéseikhez.

Több konferenciát is szervezett az egyesület egyedül, illetve társszervezőkkel együtt. Ezekből kiderült, hogy vannak olyan ágazatok, ahol már megjelent a precíziós szemlélet. Hogy látja, általában mennyire jellemző az állattartókra az „adatalapú gazdálkodás”?

– A mezőgazdaság szinte minden területén ma még a tapasztalatok és a megérzések a legfontosabb döntéstámogatók. Ha ezt a két lábon állást kiegészítjük az adatokból kinyert információkkal, akkor már nem billeg a háromlábú kis szék, sokkal eredményesebbek lesznek döntéseink. Fontos, hogy

az adatok nem pótolják a tapasztalatokat és a megérzéseket, mivel ahhoz, hogy az adatokból hasznos információkat nyerhessünk ki, a tapasztalatokra és a megérzésekre elengedhetetlen szükség van.

Ennek egyszerű oka, hogy ezek nélkül nem lehet csupán a nyers adatokból és statisztikai eredményekből a gyakorlatban is hasznosítható következtetéseket levonni.

Az adatalapú döntéstámogatást az egyre jobban terjedő „okos rendszerek” és adatokat ontó berendezések, valamint a rendszerekhez és az állattartási folyamatokhoz egyaránt értő személyek által biztosított, emelt szintű szakmai tanácsadás felhasználásával lehet a legjobban biztosítani. Szükséges lenne az ilyen irányú szakemberképzést széles körben kiterjeszteni.

Az előző KAP-ciklusban – a precíziós pályázatoknak is köszönhetően – a kisebb növénytermesztők közül sokan elindultak a precíziós növénytermesztés útján, azonban a precíziós gazdálkodással kapcsolatban keveseknek jut eszébe az állattartás. Mit tesz, illetve tud az egyesület tenni a szemlélet megváltoztatása érdekében? Egyáltalán ez a lehetőség mennyire van jelen az állattartók gondolkodásában?

– Fontosnak tartjuk, hogy az állattartás is megmutassa precíziós képességeit. Meggyőződésem, hogy a precíziós állattartás nincs lemaradva a precíziós növénytermesztés mögött, melynek nagyon egyszerű oka van: technológiai megoldásaikban valamennyien az ipar 4.0 és ma már 5.0 megoldásait használják.

Egyesületünk feladata az is, hogy megmutassuk hol tart ma és merre halad a precíziós állattartás.

Ma a szántóföldi növénytermesztés területének kétharmadán állati takarmányokat állítanak elő. Ha ezeket is beleszámolnánk az állattartás kategóriájába, akkor érdekes helyzet állna elő, a mezőgazdaság egészében az állattartás foglalna el 66%-ot, míg a növénytermesztés 34%-ot. Ez persze abból a szempontból sántít, hogy az állati takarmány szántóföldi előállítása is növénytermesztés, de jól rávilágít arra, hogy milyen erőfeszítések történnek a megfelelő állati termékek előállítása terén.

A Magyarországi Precíziós Állattartás­ért Egyesület terjeszteni kívánja az állattartók körében a modern, hatékony, egyedre/telepre szabott, gazdaságos és nyereséges megoldásokat. Ezekhez pedig nélkülözhetetlen az ipari fejlődés eredményeinek felhasználása.

Ezektől nem érdemes idegenkedni, mert rövid időn belül el fognak terjedni, a változás szükségszerű és megállíthatatlan folyamat ezen a területen is. Aki viszont hamarabb vág bele, piaci előnyre tesz szert azokkal szemben, akik kivárnak, mert olcsóbban, több és jobb minőségű állati terméket állít elő és értékesít, miközben a termelése is egyenletesebbé és kiszámíthatóbbá válik.

Hódmezővásárhelyen ismét ott volt az egyesület, de milyen tervei vannak még az év további részére?

– Terveink szerint szeptemberben Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napokon emlékplakettet adunk át, amellyel a kiemelkedő eredményt produkáló hazai, gyakorlati, precíziós állattartási vagy -tenyésztési megoldást díjazzuk. Ezt a plakettet a további években is kiadjuk, a pályázati feltételeket hamarosan közzétesszük.

Még az idén elindítjuk információs terünket, melyben egymásra találhatnak az igények, a jó gyakorlatok és a megoldások. Hadd ragadjam itt meg az alkalmat, hogy az idei kiemelkedő eseményünket is megemlítsem! A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, az Állatorvostudományi Egyetemmel, a Magyar Állattenyésztők Szövetségével és a Magyar Államkincstárral közösen kiemelt szakmai partnerei vagyunk az első ízben megrendezendő állattenyésztési és állategészségügyi szakkiállításnak, az ANImashEXPO 2024-nek.

Forrás: Kistermelők Lapja/ Halmos B. Ágnes
Fotó: mmg archív/Csatlós Norbert