Magyarország célja az volt a Közös Agrárpolitika megújításával, hogy az új irányt szabjon annak az átállásnak, amelynek az eredményeként az európai mezőgazdaság fenntarthatóvá, rugalmasan reagálóvá és korszerűvé válik – közölte Nagy István agrárminiszter a Romániai Biogazdálkodók 18. Konferenciáján, szombaton, a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen.
2023. március 6.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a felelősségünk hatalmas, hiszen csak egy díszlet lesz a talaj, ha nem vigyázunk rá. A gazdálkodóknak és a tudománynak ezért közösen kell válaszokat adniuk az agráriumot ért kihívásokra. Nagy István elmondta, az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma. Az európai uniós tagállamok között hazánk érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi 2,5-3 százalékos aránynál. Kifejtette, az ökológiai gazdálkodás, mint élelmiszertermelési rendszer, egyszerre tűzi céljául a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését. Komplex rendszer, amely ötvözi a hagyományt, valamint a tudományos kutatás és az innováció eredményeit. A biogazdálkodás követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is – tette hozzá.
A tárcavezető kiemelte, Magyarország egyik legfontosabb feladata, hogy 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos arányt. Ezen célkitűzéshez, egyebek mellett, hozzájárul az is, hogy a most futó intézkedések befejezése után 2025-től új, 5 éves programot indít a tárca a Stratégiai Terv alapján. A miniszter kitért arra is, hogy a mezőgazdasági termelést szintén a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítani. Ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy a kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra – húzta alá Nagy István.
Forrás: AM Sajtóiroda
Fotó: Pelsőczy Csaba
