Az új agrárszakképzési centrumok eszközparkjának fejlesztése és a bemutató üzemi konstrukció célja, hogy a XXI. századi igényeknek megfelelő képzést és egy jövőképet adjon a következő generációnak. A Hajdúböszörményben a Kelet-magyarországi Agrárfórumon megrendezett kerekasztal beszélgetésen a szakképzés átalakításáról és az új agrárszakképzési centrumok feladatairól beszélgetek a résztvevők.
2022. szeptember 7.
Lévai Imre, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója elmondta, hogy a szakiskolák is reagálnak a jelenlegi környezeti nehézségekre, hiszen például a szakképzési centrum is gazdálkodik, mintegy 700 hektár tangazdasági területen. Tehát az Agrárfórumon is elhangzott problémák, mint például az aszály nálunk is ugyanúgy jelentkeznek. Tervek szintéjén már szerepel, hogy a szakképzés helyzetének rendezésre pénzügyi forrásokra van szükség.
Az új nemzedék már nem MTZ-vel szeretne dolgozni és ehhez digitalizációra van szükség, a digitális oktatás átalakítására.
Természetesen azzal is kalkulálnunk kell a főigazgató szerint, hogy ebben a folyamatba, a gazdálkodókat is be kell vonni, hiszen önállóan nem lesznek képesek arra, hogy a 30 éves átlagéletkorú eszközeiket belátható időn belül lecseréljék. Lévai Imre kiemelte, hogy az agráriumot és az agrárszakképzést újra vonzóvá kell tenni a fiatalok számára, hogy az iskolák teljes létszámmal és lelkes diákokkal végezhessék munkájukat.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke elmondta, hogy az oktatás kérdésével ő úgy van, mint a vízgazdálkodással. Szerinte túl vagyunk már a 24. órán, most már azt nézzük, hogy mekkora veszteség keletkezik, ha tovább halogatjuk a megoldását. Végig kell nézni az oktatási intézmények eszközparkján, és ez mindenki számára világossá válik, mondta.
Szerinte nem az iskolának tanul a diák, hanem az életnek, a diákokat a gazdaság várja. A gazdaságra pedig kell felkészíteni a diákokat már középiskolában.
A technikai fejlődés eredményeként a mezőgazdasági gépek speciális tudást igényelnek, és ezt a tudást az iskoláknak át kell tudnia adni.
Ez komoly invesztíciót igényel, de nem lehet megkerülni. Fontosnak tartja, hogy a középiskolák ne csak a diákokat képezzék, hanem aktívan vegyenek részt továbbképzésben is. Elismerte, hogy ehhez pénzre van szükség, ezt nem lehet megkerülni, de az élet, a XXI. század kiköveteli.
Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára azt mondta: olyan bemutatóüzemi konstrukciót kívánnak létrehozni, amelynek keretében a minisztérium gépekkel, eszközökkel, technológiai fejlesztéssel és felújítással tudja szolgálni az agrár-középoktatást és agrár-felsőoktatást.
„Mindannyian tudjuk, hogy nem lehet egy kettéfűrészelt ötvenes traktor mellől olyan diákot kiengedni a gazdaságokba, melyektől az az elvárás, hogy precíziós gazdálkodást vagy drónokat használjanak. Fel kell tudnunk zárkózni. Minden tudás és innováció rendelkezésükre áll ezeknek a képző intézményeknek. Ezért nem bemutatótelepeket akarunk létesíteni, hanem
a szakképzési centrumainkban akarunk olyan diákokat képezni, akiknek meg tudjuk mutatni azt a gazdálkodási formát és lehetőségeket, amelyeket ma az ágazat kínálni tud” – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke szerint az elmúlt pár évtizedben elkövettünk egy hibát: gyakorlatilag válogatás nélkül kerülnek be a gyerekek a szakképző intézményekbe. A pedagógusok visszajelzése alapján az általános iskolából bekerülő diákoknak nehézséget okoz a négy matematikai alapművelet is. Ez nagy hiba, mondta Szólláth Tibor, mert leértékeltük az agrárágazatot, leértékeltük a társadalmi megbecsülést, és ezt nem lesz könnyű visszaszerezni.
„Kulcskérdés lehet, ugyanis igazából egy jövőképet kell adni a következő generációnak és a szüleiknek is, hogy ebbe az irányba kellene menni, ebben van perspektíva, mert 20-30 év múlva is egy jó szakma és jó hivatás lesz. Minden képzés forráshiányos Magyarországon. Sokkal többet költünk rá, mint korábban, de még mindig nem elegendő” – mondta a Szólláth Tibor.
Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese személyes tapasztalatát osztotta meg, miszerint a nyugat-európai országok – például Hollandia vagy Németország – magyarországi szemmel nézve borzasztóan gazdagabbak, és jobban el vannak látva a szakiskolák.
Olyan felszerelést és körülményeket teremtettek, amivel egy olyan életpályát tudnak mutatni a gyerekeknek, amiért megéri nekik az adott intézményben tanulni.
Ezekben az országokban a gyerekek azért versenyeznek, hogy bejussanak az agrárszakképzésbe, mert tudják, hogy olyan szakmát kapnak vele, amivel életük végéig megbecsülésben és jólétben lesz részük.
A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy az agrárszakképzésbe pénzt fektetni fontos, mert ezáltal a jövőbe fektetünk be. Ez nem az idei és nem a következő évet jelenti, hanem évtizedekre meghatározza az irányt. Előre kell mennünk, hiszen a gyerekeinknek szeretnénk jövőt biztosítani.
Forrás: Kelet-magyarországi Agrárfórum/Magyar Mezőgazdaság
Fotó: Magyar Mezőgazdaság
