Az Agrárminisztérium stratégiai partnerként tekint az állattenyésztőkre és az állattartókra – jelentette ki a tárca parlamenti államtitkára szombaton Hortobágyon, a Szent György-napi kihajtási ünnepen.
2024. május 2.
Farkas Sándor hozzátette: főleg most fontos ez, amikor “Brüsszel homályos környezetvédelmi álarc mögé bújtatott ideológiával folyamatosan támadásokat intéz az állattenyésztés és az állattenyésztők ellen”.
Az államtitkár felsorolt néhány, Szent György-naphoz kapcsolódó rontáselhárító népszokást, például, hogy az állatok megóvása érdekében az istállót körülszórták kölessel vagy körülfüstölték gyógynövényekkel, vagy az állatokat megcsapkodták nyírfa, körtefa vagy mogyorófa vesszőjével, meghintették szentelt vízzel, vaskos párnával megsimogatták őket, hogy elkerüljék a rontást, és szépen gyarapodjanak.
A brüsszeli rontás elhárításához nincs szükség ilyen praktikára. Azt a rontást június 9-én tudjuk elűzni, csak annyit kell tenni, hogy olyan európai parlamenti képviselőket választunk, akik az emberek érdekében, és nem homályos ideológiák érdekében cselekszenek” – mondta, hozzátéve: olyan képviselőket, akik például az állattenyésztőkre, állattartókra partnerként, nem pedig ellenségként tekintenek.
Felidézte, hogy Szent György, a keresztény mártír a legenda szerint egy líbiai várost mentett meg a sárkánytól, győzelmet aratott a gonosz felett, a küzdelem egyik szimbólumává vált.
“Ami most küzdelemre hív minket, az az elhibázott brüsszeli politika. Ahogyan Szent György hittel felvértezve megvédte a várost, így kell nekünk is megvédenünk a békét, a biztonságot és a (…) mezőgazdaság eredményeit” vont párhozamot a politikus.
Itt a pásztoroló, terelő legeltetéses állattartás szerves része a természetes ökoszisztéma megőrzésének” – jelentette ki.
A hatalmas gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a legfőbb értékek közé tartoznak – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a világörökség részét képező pusztát évente 160 ezren keresik fel.
Az államtitkár utalt az elmúlt években megvalósult ökoturisztikai infrastruktúra-fejlesztésekre, amelyek még teljesebbé teszik a pusztán töltött időt. Megemlítette az egy hónapja átadott felújított pásztormúzeumot, ahol “interaktív kiállítás segítségével, a legmodernebb technikai berendezésekkel egy kicsit mindenki belekóstolgat a pásztoréletbe, és ízelítőt kaphat a pusztából”.
Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke jelezte: a tavaszi hortobágyi kihajtási ünnephez az idén első alkalommal csatlakozott az önkormányzatuk. A Vármegye kóstolgató elnevezésű gasztronómiai rendezvényükkel tették színesebbé az eseményt: a vármegyei ízek utcájában 17 település a rá leginkább jellemző 29-féle hagyományos ételkülönlegességgel, 1450 adag ingyenes kóstolóval várta szombaton a kihajtási ünnep helyszínén, a Mátai Ménes telephelyén a látogatókat – közölte.
Fülöp Bernadett, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője munkatársainak mondott köszönetet, akik nemcsak a kihajtási ünnepet szervezték meg, de “ők azok, akik hozzájárulnak a természeti értékek megőrzéséhez, visszamutatnak a gyökereinkhez, és példaként szolgálnak a felnövekvő nemzedéknek”.
Jakab Ádám, Hortobágy független polgármestere közölte: a kihajtási ünnephez kapcsolódva az idén tizedik alkalommal rendeztek kézművesvásárt, amelyen nyolcvan kézműves, népművész, népi iparművész, kereskedő kínálja portékáit.
Az idei kihajtási ünnepet a hagyományos helyszín, a vásártér felújítása miatt a Mátai Ménes telephelyén tartották meg, ahol a ménes lovai mellett szürkemarhákat, rackajuhokat és bivalyokat is láthatott a közönség, de felvonultatták a ménes fogatait, köztük a híres debreceni ötösfogatot is. A programokon ezúttal is részt vettek a Hortobágy örökös pásztorai.
Forrás: MTI
Fotó: Fekete István
