A megmérettetést másnapján a Szatymazi Gazdakör, a Szatymaz Község Önkormányzata, a MATE KERTI ZKK Szegedi Kutató Állomás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezete, a MTA Kertészeti Albizottság, valamint a SZAB Kertészeti-, Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság nevével fémjelzett előadásokat Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg.
2022. november 26.
A szakember előadásában kiemelte, az átjárható határoknak is köszönhetően a gazdakörök közötti együttműködés az elmúlt években megerősödött. A hazai mezőgazdaság helyzetét elemezve kijelentette, nehéz, aszályos éven vagyunk túl, de látszik, hogy a magyar agrárium sok mindent kibír.
Az input anyagok ára kicsit még nőhet, meg fog állni, de soha nem megy vissza a korábbi szintre.
Az államtitkár üdvözölte az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium közötti együttműködést, aminek hatására a két tárca készíti a vízügyi stratégiát. Ma közel 120 ezer vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági területtel rendelkezünk, s ami elgondolkodtató, hogy a 70-es években ennek háromszorosa volt. Ezen kell rövid időn belül változtatni.
Tavaly jelent meg Molnár Anita, A szögedi paprika című könyve, melyről a szerző tartott bemutatót. A PaprikaMolnár Kft. ügyvezetője elmondta, cégük olyan családi vállalkozás, ahol nem csak termelnek, hanem felvásárolnak is és feldolgoznak. Cégük, egy Röszke melletti tanyán üzemelteti az egyetlen paprika múzeumot.
A szakember kiemeltre, bár napjainkban alig 5 százalékát találjuk a valamikori termőterületnek, mégis keresett termék a magyar fűszerpaprika.
Először a privatizációval az alapokat adó termelői kör tűnt el, amit csak súlyosbított a kézimunka erő hiánya. „Régen iskolaszünetet rendeltek el palántázás idejére, hogy otthon segíthessenek a diákok”- jegyezte meg Molnár Anita, hogy a könyv megjelentetésével az volt a célja, hogy a legenda, amit a Szegedre látogató külföldiek és magyarok keresnek, a szegedi paprika története ismét láthatóvá, megismerhetővé váljon.
„A magyar fűszerpaprika minősége még mindig nagyon jó, ott szerepel a csúcskategóriák között, ugyanakkor a termelés továbbra sem emelkedik, hanem stagnál, vagy inkább lefele megy. Annak örülnék, ha stagnálna. Most is elmondható, hogy országosan mintegy 1000-1200 hektáron termelnek hivatalosan fűszerpaprikát. Ez fele-fele arányban oszlik meg Szeged és Kalocsa tájkörzetében, illetve egyéb kisebb területeken”- magyarázta Bráj Róbert. A Szatymazi Gazdakör elnöke hozzátette, nagy baj, hogy a mai napig az olcsó importpaprika – főleg a kínai – sokkal alacsonyabb áron bekerül be az országba, ezt a nagyüzemi feldolgozók keverik a magyar fűszerpaprikával.
Ugyanakkor elmondható, hogy a kínainak sem rossz a színanyaga, viszont a fajtáink, illetve a mi sajátos klímánk teljesen más ízt, illat aromát ad. Ezzel javítják föl a kínai paprikát.
„Nagy szerencsénk, hogy nem kell versenyezni a külföldi fajtákkal, mint például a gabonatermesztőknek, a hazai termesztők 80-90 százalékban magyar fűszerpaprika fajtákat használnak”- hívta fel a figyelmet a szakember, a magyar fűszerpaprikáról elmondható, hogy inkább őrleménynek való, vékonyabb a héja, magas a színanyagtartalma, magas a szárazanyag tartalma. Ráadásul korai érésűek, rövidebb a tenyészidejük, mint a spanyoloké, vagy a mexikóiaké. Változás figyelhető meg a paprika fogyasztóknál, az őrlemény típusúból kezdenek átpártolni a csípős szószok irányába. Hódít a divat, hogy minél csípősebb legyen. Erre viszont mostanság sokkal vastagabb bőrű paprikákat használnak, például jalapeno típusú csili paprikákat, melyeket nem kell utóérlelni, nem kell szárítani, hanem betakarítás után közvetlenül feldolgozzák, és pépeket, illetve erős szószokat készítenek belőlük.
Azáltal, hogy egy kézi munkaerő-igényes ágazatról van szó, általánosságban elmondható, elaprózódtak a területek. Ugyanakkor a fél hektárostól, a 20 hektáros paprikásig színes a paletta.
Az viszont elmondható, hogy öntözés nélkül ma már nem lehet gazdálkodni, legalábbis a zöldségtermesztésnél.
A fűszerpaprika intenzív kultúra, intenzíven kell pótolni a vizet és a tápanyagot, az extenzív technológia egyre csökken, azzal már nem versenyképes az ágazat. Ez azt is jelenti, hogy a talajt fóliával takarják, hogy csökkenjen a párolgás, és a fólia alatt megy a csepegtető szalag, azon a keresztül kapja a növény a vizet és a tápanyagot. „A gazdák egyre környezettudatosabbak, biológiailag lebomló fóliatakarást használnak, amit Hollandiából rendelnek, kukoricakeményítő és tejsav alapú. A talajtakaró már a szezon végére elkezd lebomlani, majd be lehet tárcsázni, szántani a talajba, ami egyfajta tápanyagot is jelent a későbbiekben” – magyarázta a gazdakör elnöke, az intenzív technológia esetében főként palántázott technológiát alkalmaznak, de még ma is van, aki helyre vet. Működnek palántanevelő üzemek, Felgyőn és Szentesen is.
A feldolgozás sokat számít a végtermék minőségében.
Különösen az őrleménykészítésnél, ahol nem lehet sérült a paprika, könnyen bepenészedik, a szószoknál talán nem annyira, mert szinte azonnal feldolgozásra kerül. Nagyon fontos a kézi szedés, hogy csak a piros bogyójú paprika kerüljön bele. Ezt két-három hétig érdemes érlelni, ha csúcsminőségű terméket szeretnénk a fogyasztó asztalára tenni. Ezt követően történik meg a csutkázás, csumátalanítás, a csumát is eltávolítjuk, illetve a sérült rothadt paprikát is ki kell dobni. Majd jön a kíméletes szárítás, 40-60 Celsius fokon, és megtörténik az őrlés. Nagyon sok múlik az őrlésen, egy jó terméket is el lehet rontani, meg lehet égetni a paprikát, sötét színű, éget ízű és szagú lesz.
„Egy új paprikának mindig sokkal jobb a színe, az illata, mint egy ópaprikának, ami előző évi termés. A bírálatnál a külső megjelenést szoktuk nézni, hogy mennyire homogén az állomány, mennyire szép az őrlés, nincsenek benne szármaradványok, magmaradványok” – avatott be az érzékszervi vizsgálat titkaiba Bráj Róbert.
Valamennyi mag kell az őrleménybe, mert abban van az olaj, de az is legyen beszínezve, hogy átvegye a piros színt. Utána figyelik, hogy mennyire kellemes paprika illata van, nem lehet dohos, büdös, vagy pörkölt szagú, mint egy kávé.
Az idei versenyre több, mint 60 tétellel neveztek a termelők, ami közel ennyi gazdát jelent. Nem csak Magyarország területéről érkeznek minták, hanem Vajdaságból, Erdélyből – Arad és Maros megyékből -, Felvidékről, és Horvátországból is.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ VINICZAI
Fotó: magyarmezogazdasag.hu/ VINICZAI
