A vertikális gazdálkodás egy modern növénytermesztési technológia, amely környezetkímélő mezőgazdasági technológiát használ, hogy a legtöbbet hozza ki az ellenőrzött környezetű gazdálkodási technikákból. Sokan a „jövő gazdálkodásának” nevezik, vannak aki „növény gyárnak” írják le, amely képes megoldani a közelgő élelmiszerválságot. Még mások az üvegházak és fóliasátrak végét látják benne.
2022. október 14.
Ahogy az üvegházak megjelenésekor az volt a cél, hogy növeljék a terméshozamot, védelmet biztosítsanak, szabályozott körülmények között biztosítsák a növények szükségleteit és mindezek által meghosszabbítsák a szezonokat, nos, a vertikális farmoknak ugyan ez a célja kiegészítve a területek hatékonyabb, többszörös kihasználásával.
A vertikális gazdálkodás egy innovatív mezőgazdasági gyakorlat. Ahelyett, hogy vízszintesen nevelnénk, a növényeket egymásra rakott függőleges rétegekben termesztik. A technológiára jellemző az is, hogy a növények kevesebb vagy egyáltalán nem igényelnek talajt. A vertikális gazdálkodás garantálhatja és növelheti a rendszeres terméshozamot az ellenőrzött környezet alapján. A rendszer alapja, hogy a beltéri környezetben a növények minden szükségletét, beleértve a hőmérsékletet, a fényt, a páratartalmat, a széndioxid szintet programozott módon biztosítják.
A vertikális gazdálkodás egyik kihívása, hogy le kell győznie a fogyasztók egy részének – gyakran alaptalan – távolságtartását, miszerint az általa kínált különféle előnyök ellenére sem tud megfelelni a talajban és napfénnyel termesztett termékek ízének.
Ez a zöld technológia egyszerűen beépíthető épületekbe, városokba és akár szállítókonténerekbe is. A rendszer modulos felépítése lehetővé teszi akár barnamezős beruházásként, régi gyárépületekben történő termesztés lehetőségét is. A fogyasztókhoz közelebb is tud friss élelmiszert előállítani, csökkentve a szállítási, hűtési, raktározási költségeket és a károsanyag-kibocsátást.
A technológiai kutatások eredményei már most is nagyon ígéretesek és még messze nem vagyunk a fejlesztés végén. Az innovatív vertikális gazdálkodási technika egész évben biztosítja a kiváló minőséget és hozamot, időjárási viszonyoktól függetlenül.
Sőt, ez a módszer csak a szükséges víz töredékét (1-10%) igényli a hagyományos gazdálkodási technikákkal szemben. Akár 30%-kal kevesebb élelmiszer vész el a termelés során annak automatizálása révén. Akár 75%-kal kevesebb műtrágyát és nulla növényvédőszert használnak fel. Van olyan megoldás, amely a városi környezetből kivont CO2-dal táplálja a növényeket. Ezáltal hozzájárulva a városok levegőjének tisztításához, és nem mellesleg a növények növekedését is 18-22%-kal fokozhatják.
A vertikális gazdálkodás azonban még viszonylag új technológia, amely a koronavírus-járvány idején került igazán a középpontba, mivel az ellátási lánc zavarai és a munkaerőhiány táplálja a globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatos örökös félelmeket.
A technológiában az üzleti világ, a befektetők is nagy potenciált látnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 2014 óta mintegy 1,8 milliárd dollár (mai árfolyamon számolva több mint 700 milliárd Ft) áramlott be az ágazat fejlesztésébe. Néhány sikeres farm nyitásáról a magyarmezogazdasag.hu is beszámolt már, például az angliai Bedfordban épített 130 ezer négyzetméteres beltéri farmról (itt olvasható), ahol évente több mint 500 ezer növényt lehet termeszteni, vagy a dubaji vertikális farmról ahol 330 ezer négyzetméteren évente 1 millió kilogramm leveles zöldséget termesztenek (itt olvasható). A kiemelkedő méretű létesítmények mellett látható, hogy a befektetők a kisebb cégeket is szívesen segítik tőkével, mint például a Plenty startup-ot, amely 400 millió dollárt gyűjtőt össze, vagy jó példa még a norvég Kalera, amely 100 millió dolláros zártkörű kibocsátást jelentett be október 28-i tőzsdei bevezetése előtt. Az iparág azonban számos kihívással is szembesül.
Az ágazat tele van csődökkel – a PodPonics és a FarmedHere, amelyek egykor a világ legnagyobb vertikális farmjait üzemeltették, 2016-ban bezárták kapuit, miután spirálisan növekvő munkaerőköltségekkel, valamint szervezeti bonyolultságokkal küzdöttek. Az ellenőrzött környezet fenntartása sok villamos energiát igényel és ennek az energiafelhasználásnak a nagy részét a napfényt kiváltó mesterséges világítás teszi ki.
Mindazonáltal a lelkesedés továbbra is nagy, és a technológia fejélesztések segítenek csökkenteni a vertikális gazdálkodás költségeit, és valóra váltani a nagyüzemi városi élelmiszertermelést. Kulcsfontosságúak lehetnek az iparág sikeréhez, például a termesztési módszerek, a világítás, a környezetvédelmi ellenőrzések, az érzékelők, az automatizálás fejlesztése.
Az iparág növekedése az IDTechEx kutatócsoport előrejelzése szerint több mint kétszeresére, 4,5 milliárd dollárra fog nőni 2030-ra.
A jelenlegi energiaár emelkedések ismeretében a vertikális farmok gazdaságossága komoly kérdéseket vet föl. Olga Orlova, az iFarm brand managere a magyarmezogazdasag.hu kérdésére elmondta, hogy munkatársaik minden nap azért dolgoznak, hogy a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló energiát, és megpróbálják megtalálni a leghatékonyabb megoldásokat.
Ennek része a négyzetméterenkénti növénysűrűség maximalizálása, ami azt jelenti, hogy egyre több növény profitálhat ugyanazokból a kilowattokból, amelyeket a LED-lámpákhoz továbbítanak.
Honlapjukon készítettek egy olyan kalkulátort ahol, az országonként akár jelentősen eltérő energiaárak és inputanyag költségek megadásával, mindenki kiszámolhatja a vertikális farmok gazdasági előnyét. A finnországi cég munkatársainak a saját tesztjeik alapján, főleg a folyamatosan növekvő élelmiszerárak következtében, az európai uniós országokban még mindig kedvezőbb jövedelmezőségi számokat kaptak, mint a szántóföldi vagy az üvegházi gazdálkodás adatai.
Magyarország környezeti adottságai (jó és elegendő termőtalaj) és a csökkenő lakosság (alacsony születésszám és elvándorlás) egyáltalán nem helyez nyomást a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra. Ennek ellenére a vertikális gazdálkodás és a hozzá kapcsolódó kutatások hazánkban is megjelentek. Például a Tungsram külön üzletágat és bemutató farmot hozott létre, de a debreceni Green Drops Farm vagy a budapesti bedrock.farm projekt is a magyar innováció zárttéri gazdálkodás ágazati példája.
A hazai fejlesztésű Green Drops Hidropónia forradalmasítja a növénytermesztést.
Az innovatív berendezés egyik legnagyobb előnye, hogy használatával föld nélkül nevelhetünk friss, növényvédőszer-mentes, tápanyagban gazdag salátákat, fűszernövényeket, egyes zöldségeket és gyümölcsöket. Az önműködő rendszer új korszakot teremt a növénytermesztésben, zseniális megoldás azoknak akik környezetbarát módon, kevés munkával és kis helyen szeretnének bőséges termést elérni. Rácz Gréta, ügyvezető a rendszer kapcsán elmondta, hogy a 2019-ben alapított cég a kulcsrakész rendszer fejlesztésében látja a jövőt.
Céljuk, hogy olyan maximum 500 m2-es kistermelők igényeit szolgálják ki, akik a terményeik értékesítésében a regionalitást helyezik a fókuszba.
Green Drops Farm jól skálázható beltéri termesztő rendszerüket a hazai mellett már román, szlovák és svájci gazdaságok is üzemszerűen használják.
Az egyik szempont a vertikális farm létrehozásában a munkaerőhiány kezelése, a másik a téli időszakban történő termesztés lehetősége. Saját számításaik szerint a 2 éven belül megtérül az 350-500 ezer Ft körül m2-kénti beruházási költség. A legtöbb kérdés a rendszer bevezetését tervező gazdák részéről a zöldségek ízére és a beltartalmi értékekre vonatkozóan érkezik. A Debrecenben kialakított teszt bázis növényeinek megkóstolása erre a kérdésre mindig megnyugtató választ adnak. A vállalkozás fejlesztési célja mellyel piaci előnyre kíván szert tenni a világon már elérhető vertikális farm rendszerek között, hogy a folyamatokat teljes mértékben robotizálni ezáltal automatizálni szeretnék. Ennek eredményeként nagyon izolált körülmények teremthetők, mely a növényvédelmet a minimumra vagy teljesen elhagyhatóra tudja szorítani.
A bedrock.farm stratégiája is – a nyugati „növénygyárak” koncepciójával szemben- a regionalitásra és helyi igények lokális kiszolgálására épít.
Önmagukat a 21. századi kertészeknek tartják. A szezonalitás nélküli, kiszámítható magas minőséget élvonalbeli technológia és a legújabb módszertanok biztosítják a számukra. Szücs Endre, ügyvezető a koncepciójuk kapcsán elmondta, hagy a három fő terület (termesztés, technológia és a szoftveres üzemeltetés) mindegyikével foglalkoznak. A termesztés kapcsán a cél, hogy gyakorlati bemutatóhelyként is működjenek, ezáltal alátámasztva a rendszer technikai és főleg üzleti életképességét. Partnereik részére a technikai termesztő berendezések beszerzését kulcsrakész formában is vállalják. A polcrendszerek, klímaberendezések, fényforrások, szenzorok hazai kereskedőktől kerülnek kiválasztásra, figyelembe véve a termesztő helység adottságait.
A fő fejlesztésük a harmadik terület a hardveres, szoftveres üzemeltetési rendszer kialakítása, fejlesztése. Ez az a terület, amihez bedrock.farm a know-how-t hozzáadja a komplex rendszeren belül.
A fejlesztésük alapja a saját termesztésben kikísérletezett termesztés technológia. Egy olyan informatikai rendszer ahol a gazdálkodó egy szoftver segítségével önmaga tudja beállítani a termeszteni kívánt növénynek legmegfelelőbb paramétereket (fény, víz, hőmérséklet, páratartalom). Az így előállított mikró zöldségek, saláták, fűszernövények felhasználási területe elsősorban a gasztronómiai piac. Az éttermek számára az íz a legfontosabb és annak folyamatos biztosítása. A magyar csapat tervei között szerepel és már el is kezdték kiépíteni azt a kistermelői franchise hálózatot, amely lokálisan tudja a gourmet igényeket kiszolgálni. Saját számításaik szerint a 2-2,5 éven belül megtérül az 500-600 ezer Ft körül m2-kénti beruházási költség. A startup vállalkozásuk ambiciózusan és még az utakat, piaci réseket keresve fejlődik. Már tervezik a következő körös tőkebevonást, mellyel a fejlesztések és saját szervezeti fejlődésüket szeretnék felgyorsítani.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Fotó: iFarm
