A tápanyag-gazdálkodásról tartottak szakmai napot Gödöllőn. A szervezők, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest Megyei Területi Szervezete, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllői Kollégiuma bátran és sokat markoltak a meghívottak összeállításánál.
2024. március 12.
Döntően olyan cégek és vállalkozások képviselői vettek részt ezen a fórumon, amelyek főként levél-, lomb- és mikroelem-trágyázással foglalkoznak, vagy olyan hatóanyagot forgalmaznak, amelyből minimális mennyiség is nagy hatás elérésére képes. Kivételt képez ezek közül a YARA Hungária Kft. a maga precíziós műtrágyáival és azzal az előadással, amit Gyuris Kálmán szaktanácsadó tartott.
Meg kell említenünk a többi céget is: AGRO.bio Hungary Kft., Agrova Kft., Damisol Kft., Fitohorm Kft., Hechta Kft., Hed-Land Hungária Kft., Huminisz Kft., Malagrow Kft., Pro-Feed Kft., Profi Seeds Agro Kft., Seed Plus Kft., Valcum Agro Kft. Nem csupán a korrekt és pontos tájékoztatás miatt, hanem mert a céget képviselő előadók igencsak felkészültek az adott témából és még hellyel-közel a megszabott időt is tartani tudták. Megnyitót Erdész Ferenc, az MNMNK Pest megyei szervezetének elnöke tartott. Az ő szigorúságának tudható be, hogy a program nem csúszott el és nem kellett senkit sem külön figyelmeztetni.
Végezzünk kísérletet!
Kezdjük mindjárt azzal az előadással, amely látszólag kirí a többi közül, viszont megkerülhetetlen, mert olyan adatokat mutatott be, amelyhez elég ritkán jut a szakmai közvélemény. Gyuris Kálmán, a YARA Hungária Kft. szaktanácsadója némiképp kakukkfiókának érezhette magát, mert a sok „lomb- és levéltrágyázó” között ő a műtrágyázással foglalkozott. Adatai szerint a vetésváltás területén rossz irányba haladunk, főként akkor, ha a 6 legfontosabb növényünket nézzük.
Nos, 1991-ben a teljes mezőgazdasági területre vetítve ezek a növények az összterület 49 százalékát foglalták el, 2020-ban pedig már a 63 százalékot mondhatták a magukénak. Ha csak a szántóföldi felületet vesszük alapul, akkor annak 1991-ben a 67 százalékát foglalták el, 2020-ban pedig már 77 százaléknál tartottak.
Ez egyértelműen a monokultúra erősödését és terjedését jelzi, és valószínű, hogy ezt az utazó szakemberek saját szemükkel is észreveszik, bármerre is járjanak. Ha valamit ajánlanak, akkor nem azt kérik, hogy a gazda az egész területén azonnal vezesse be, hanem csináljon egy afféle kísérletet.
Válassza ki magának saját területéből a 10 százalék leggyengébb részt, ott vizsgálódjon, és ha ezen a területen pozitív eredményt kap, ne habozzon az eljárást a teljes területre kiterjeszteni.
Ha pedig a tápanyagot nézzük, akkor mindenképpen azzal kell tisztában lennünk, hogy az adott év termésével egy-egy makroelemből mennyit távolítunk el. Hektáronként nézve a káliummal 45-50 kilogrammot, a foszforral 55 kilogrammot vonunk ki a talajból. Akkor hát kell a tápanyag-utánpótlás, még ha ennek a megfogalmazásnak túl sok értelme nincs is. Ugyanis a tápanyagot nem pótoljuk, hanem előzőleg kiadjuk, azzal a talajt ellátjuk, mondhatni tápanyag-gazdálkodást folytatunk. A tápanyag-utánpótlás, mint kifejezés, fából vaskarika, ha ennek van valami értelme.
Csökkenő műtrágyavásárlás
Térjünk vissza az előadóhoz. A foszfort például elsősorban azért használják a növénytermesztésben, hogy a gyökérképződést elősegítsék, ám a végén a kiadott foszfor 70 százaléka a szemtermésben jelenik meg. A foszfor iránt egyébként létezik a növény részéről egy igénydinamika, de amikor speciális helyzet alakul ki és megnövekszik az igény, akkor ne habozzon senki, adja oda azt a foszforműtrágyát. Az már a YARA specialitása, hogy nézi, milyen ennek a műtrágyának a vízoldékonysága, mert előfordulhat, hogy adunk ki foszfort, de az nem képes hasznosulni. Ugyan elhangzott a tanácskozáson, hogy makroelemekkel ne lombtrágyázzunk, a YARA ezzel szemben javasolja a foszforkijuttatást, mégpedig YARA Vita formájában.
Ezután tisztázzuk hát, hogy az itt mellékelt táblázat mit tartalmaz, mire ad magyarázatot. A mértékegység tonnában szerepel, közönséges műtrágya formájában, tehát nem hatóanyagról van szó. Ennek értelmében az összes nitrogénvásárlás 2021-ről 2022-re egynegyedével mérséklődött, majd 2023 I., II. és III. negyedévében valószínű tartotta az ütemet, a szakmai tapasztalat azt mondja, hogy ebből a műtrágyából általában időarányos a beszerzés. Ha most egy kicsit mélyebben elgondolkozunk azon, hogy miért is csökkent néhány növény átlagtermése, akkor ne csodálkozzunk, mert 2021-ben közel 1,4 millió tonnát, 2022-ben közel 990 ezer tonnát, 2023 első 9 hónapjában közel 640 ezer tonnát vásároltak a gazdák. Azért nem hatóanyagban mutatjuk az értékeket, mert nálunk az adatszolgáltatás ebben a formájában szerepel, amikor a hatóanyagtól függetlenül a teljes műtrágyamennyiséget vesszük figyelembe.
A foszforműtrágyák forgalma majdnem a 40 százalékára esett vissza 2022-ben, mert 10 600 tonna helyett csak 4200 tonnát vásároltak, s 2023 első 9 hónapjában ez 2300 tonnára mérséklődött.
A káliumnál a 2021-es kiinduló adat 43 900 tonna, 2022-ben 23 200 tonna lett, s a 2023-as 9 hónapos adat 14 000 tonnát jelez. A sok-sok vita és egymásra mutogatás közepette, mintha ezekről az adatokról szinte mindenki elfeledkezett volna, ezért is hivatkozunk most részletesen Gyuris Kálmán táblázatára.
Ma már nem vita tárgya
Néhány érdekesebb dolgot érdemes fölvillantani a lomb- és levéltrágyával kapcsolatos előadásokból. Teszem ezt azért is, mert éppen 45 éve, 1979-ben egy meglehetősen durva, látszólag szakmai vita résztvevője lehettem az akkori MÉM-ben. Az is egy aszályos év volt, és a nemesítők egy csoportja, a martonvásáriak kötötték az ebet a karóhoz, hogy csak a fajta, semmi más nem lényeges. Én személy szerint megkaptam, hogy a termesztéstechnológiát, mint fogalmat úgy felejtsem el, akár az ikersoros kukoricatermesztést. A másik oldal, a minisztérium képviselői (Növényvédelmi Főosztály, Mezőgazdasági Főosztály és a MÉM NAK) váltig állították, hogy a lombtrágya igenis hatásos lehet stresszhelyzetekben. Engem az elnöklő Koncz Imre hívott meg, s még azután is maradhattam, hogy nem járultak hozzá az ott elhangzottaknak általam történő interpretálásához. Nem szívesen szólnék arról a stílusról, ahogyan a „magas” felek egymást illették, mindenesetre elég gyakran szerepelt a tessék tudomásul venni! vagy az, hogy aki ezt nem csinálja, annak nincs kegyelem.
Az egyetértés körvonalai még Hubble távcsővel sem váltak érzékelhetővé, amikor a vitában a nemesítők részéről előkerült egy sokszorosított táblázat.
Amiatt tették mindezt, mert hiányolták a minisztériumi emberek előadásából, hogy milyen volt a kísérlet, volt-e kontroll, megcsinálták-e szabályosan 4 ismétlésben, randomizáltan. A válasz, hogy sem kísérlet nem volt, ezért arról nem tudnak beszámolni, én pedig felolvastam az akkori négy nagy termelési rendszer (IKR, KITE, KSZE, BKR) igazgatójának éves beszámolóját, amiben ezt a témát érintették.
Na, de ott sem állítottak be kontrollt. Viszont a táblázat pontosan kimutatta, amire egyébként nem is gondoltunk. Hol van a vizes kontroll? Mert nehogy azt higgyük, hogy az a pár deka mikroelem tud csodát tenni. Egyébként nekik az a véleményük, hogy az föl sem szívódik, felesleges róla beszélni. Ezt bizonyítja a vizes kontroll, amiben a legnagyobb termést legtöbbször ez a kezelési mód hozta. Egyezség nélkül álltunk volna föl, míg a nagy sürgés-forgásban meg nem kérdeztem a táblázat készítőjét: hogyan kell értelmezni a vizes kontrollt.
Jó, jó, de ez mit jelent a gyakorlatban?
Egyre inkább senki nem akart velem törődni, már befejeztük. Viszont Koncz Imre fölszólította őket, hogy tessék válaszolni. Az én kérdésem az volt, hogy a vizes kontrollnál konkrétan mekkora mennyiségű vizet juttattak ki. A válasz: amennyit a vegyszeres gyomirtásnál szokás, tehát 350-400 litert hektáronként. Előhúztam a farbát: hektáronként 1 milliméter öntözővíz egyenlő 10 köbméterrel. Ez ahhoz képest az elenyészőnél is kevesebb, ennyi víztől hogy lehetett ilyen terméseredményeket kapni. A vita nem került kulturáltabb mederbe, s megengedtem magamnak azt a megjegyzést, hogy te is hidd el, ha majd én hazudok! Az illetővel emlékeim szerint legközelebb 2004-ben ültem le egy asztalhoz.
Azóta már nem vita tárgya a levél- és lombtrágya hatásossága, az eredményre gyakorolt hatása. Ha pedig a kezelés többet hoz, mint amibe az egész eljárás kerül, akkor már hatékonyságról is beszélhetünk.
A mostani tanácskozáson is kiderült, hogy ez az egész kérdés bő 100 éve képezi vita tárgyát. Fordulópontnak tekinthető 1972, amikor nemcsak a támogatók, hanem a cáfolók is elkezdték a saját álláspontjukat hirdetni.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Avar László
Fotó: mmg/Csatlós Norbert
