Mezőfalvai Zrt. konzorciumvezetésével kutatási-fejlesztési projekt indult, amelynek célja egy olyan növénykezelési eljárás kidolgozása, amely a változó klímához és talajtani adottságokhoz jobban tud alkalmazkodni, mint az eddig használt módszerek.
2024. február 11.
A Szántóföldi termesztési technológia fejlesztése növénykondicionálással” elnevezésű projekt az immáron két és fél éve futó Széchenyi Terv Plusz GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00229 „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” című program keretében valósul meg mintegy 836,42 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból, amelyhez további megközelítőleg 500 millió saját forrást biztosított a konzorciumvezetés.
A projekt sikeres megvalósulásához azonban meg kell érteni a növények kommunikációját, csak így lehetséges, hogy megfelelő mennyiségű és összetételű növényvédő szer kijuttatásával érdemben javítsuk az adott növénykultúra állapotát.
Dorogi Árpád, a Mezőfalvai Zrt. igazgatóságának elnöke, konzorciumvezető a vállalat rendezvénytermében tartott sajtótájékoztatón elmondta, a cél egy olyan, a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott permetezési technológia kidolgozása, amely jelentősen hozzájárulhat a növényvédő szerek csökkentésével az agrár-környezetgazdálkodási célok megvalósításához, a termelés ökológiai lábnyomának csökkentéséhez, valamint a mezőgazdaság jövedelmezőségének növeléséhez.
– A kifejlesztett innovatív permetezőgéppel olyan növénykezelési eljárást szeretnénk megvalósítani, amely jobban alkalmazkodik a jelen időjárási és talajtani körülményekhez. A permetező a hozzá fejlesztett algoritmussal alkalmas lesz arra, hogy egy adott növénykultúra kezelésekor a növények szükségleteit jelezze. Mindezt úgy, hogy
külső beavatkozás nélkül figyelembe veszi a pillanatnyi időjárási viszonyokat, a talajtani változókat, továbbá a permetezőanyag permetezési módját és intenzitását.
De nemcsak a növényvédő szerek adatalapú kijuttatására törekszünk, hanem növénykondicionáló szerek algoritmussal történő alkalmazására is. Ez az eljárás várhatóan számottevően növeli majd a terméshozamot, miközben optimalizálja a permetezőszer-kijuttatást, ami a mezőgazdaság ökológiai lábnyomának csökkentését eredményezi, hozzájárulva Magyarország stratégiai céljainak megvalósulásához – mondta Dorogi Árpád.
A projektben három vegetációs időn keresztül őszi búzában, kukoricában, napraforgóban és cukorrépában, összesen 108 parcellán végeznek vizsgálatokat.
A Mezőfalvai Zrt. mellett a konzorcium tagjai az ELCOM Kft., az Agrártudományi Kutatóközpont, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika, és Gépészeti Informatika tanszéke.
Tóth Zoltán, az ELCOM ügyvezetője előadásában kifejtette, a tudomány mezőgazdasághoz köthető jelenlegi állása egész biztosan rövid időn belül megváltoztatja a hagyományos termelési módszereket, és aki az új eljárásokkal nem tartja a lépést, az lemarad.
A projekt bár adatalapú termelésre alapszik, nem kapcsolódik a precíziós gazdálkodáshoz. Összesen öt meteorológiai állomást helyeztek ki a vizsgált területre annak érdekében, hogy a konkrét, a növénykultúrákat érintő időjárási jelenségek adatait összegyűjtsék. Továbbá térinformatikai rendszer és talajvízmérő szondák segítségével sikerült a terület felszín alatti vizeiről digitális térképet készíteni, ami újabb információkat szolgáltat a növények vízfelvételéről és a talajvizek irányáról. Drónokkal pedig a domborzati viszonyokat mérték fel, multispektrális felvételek készítettek, sőt, űrfelvételeket is felhasználtak, hogy minél több adat érkezhessen a különféle mérésekből.
A parcellákról szerzett összes adatot a vizsgált terület közelében álló, a honvédelem által működtetett adótoronyra kialakított LoraWAN-hálózattal továbbítottak a felhő alapú adatbázisba.
Budai Csaba, a BME Mechatronika, Optika, és Gépészeti Informatika tanszékvezető-helyettese kifejtette, olyan permetezőgép létrehozása a cél, amely:
A tanszékvezető-helyettes szerint az egész kutatásban a legérdekesebb a növényekkel való kommunikáció.
Azt már tudjuk, hogy beszélnek hozzánk, csak egyelőre még nem értjük a nyelvüket, nem tudjuk kódolni üzenetüket. Nagy valószínűséggel a fény lehet az egyik ember–növény közötti közös kommunikációs nyelv a jövőben – véli a szakember.
Fodor Nándor, az ATK Mezőgazdasági Intézet igazgatója elmondta, a projektben az intézet feladata elsősorban a növények fenotípusos kiértékelése és a kondicionáló hatásokat előrejelző számítási modellek kidolgozása.
Ehhez megfelelő eloszlásában és méretben ki kellett alakítani a kísérleti parcellákat, mintákat kellett venni a talajból, növényekből, számos műszeres mérést kellett elvégezni (talajnedvesség-, talajtenzió-, talajhőmérséklet-, levélnedvesség-mérés, növényanalízis stb.), majd az adatokat kiértékelni, amihez egyedileg kifejlesztett szoftver szükségeltetett. Az igazgató kijelentette, jövőbeli cél, hogy a projektet nemzetközi színtérre emeljék, ezzel megalapozva a további fejlesztéseket és vizsgálatokat.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Varga Tibor
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
