A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.
2023. március 7.
A kutatás eredményesnek bizonyult: a lucerna innovatív feldolgozásával 15-55 százalékos fehérjetartalmú takarmánykoncentrátumot lehet előállítani a zöld biomasszából.
Egy magyar mérnök, Ereky Károly már az 1900-as évek elején kidolgozta, hogyan lehet fehérjekoncentrátumot előállítani a lucerna nedves leveléből, a gyártástechnológiával együtt. A szabadalmaztatott „zöld konzervben” a frissen kaszált lucerna zöld leve jól tárolható száraz plazmakoncentrátummá vált. A megoldását az 1960-as években újra elővették Magyarországon, de üzemi megvalósítását túl drágának találták, ezért nem vitték végig.
Most viszont úgy tűnik, felvirradt a magyar tudós százéves innovációjának a napja. Napjainkban Franciaországban, Angliában és Dániában is foglalkoznak a zöld fehérjemalom továbbfejlesztésével – akárcsak nálunk, a találmány hazájában, Tedejen, a Debreceni Egyetem közreműködésével.
Idén januárban lezárult a kutatás-fejlesztési projekt, és a keretében létrehozott üzem idén már a Tedej Zrt. állatállományának takarmányozási fehérjeigényét elégítette ki.
Deme Albert, a cég üzemgazdasági igazgatója tudósítónknak elmondta, hogy a lucernaterületre vetített fehérjehozam potenciálisan a hazai szójafehérje-hozam négyszerese. Mivel a lucerna évelő növény, a termesztés inputanyag-szükséglete lényegesen kisebb. Magyarország a szójatermesztésre alkalmas övezet északi határán fekszik, ráadásul a szója érzékeny a légköri aszályra, ezért magyarországi termesztése sok bizonytalansággal jár. Viszont Magyaroszág lucernatermesztésre alkalmas területe sokszorosan meghaladja a potenciális szójaterület nagyságát.
Továbbá a lucernából előállított levélfehérje-koncentrátum (LPC) aminosav-összetétele kedvezőbb – magasabb a lizintartalma -, a költsége pedig még az előállítással együtt is legalább 20 százalékkal olcsóbb fehérjeforrássá teszi.
A Hajdúnánáson épített üzem napi levélfehérjekoncentrátum-kapacitása több tonna szójafehérjével egyenértékű. Nagy előny továbbá, hogy a lucernafeldolgozás során egyáltalán nem keletkezik hulladék.
„Az előállított mezőgazdasági melléktermékek mindegyike minősített agrárproduktum. Az üzemben az úgynevezett „lucernatej” kiválasztása után keletkező rostanyag takarmányipari célra használható. Készülhet belőle pellet és lucernaliszt, sőt emberi fogyasztásra alkalmas táplálékkiegészítőként is hasznosítható.”
A koncentrátum előállítása és a szárazanyag hasznosítása után visszamaradó növényi lé még mindig igen gazdag bioaktív hatóanyagokban, ezt tartósítják. A növényi lé fermentálásával keletkező „biodzsúz” egyedülálló biostimulátor, vagyis szerves tápoldat, amik keresettek a mezőgazdasági piacon. Az üzemben társtermékként előállított tápoldat literjét 100 liter vízzel javasolják hígítani öko-növénytápoldatként való hasznosításra.
„A már fehérjementes léből még politejsav is kinyerhető, ami a lebomló műanyagok egyik alapanyaga”– sorolta a lucernahasznosítás általuk kidolgozott eljárásának előnyeit Fári Miklós, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának egyetemi tanára, a kutatás-fejlesztés szakmai vezetője.
„A lucerna természetesen Tedejen sem új növény, hiszen nagy szarvasmarha-állományuk van, tejelő szarvasmarha pedig lucerna nélkül nem létezik”– mondta Bódi László, a Tedej Zrt. vezérigazgatója öt évvel ezelőtti tudósításunkban. Mint idén elmondta, hogy a lucerna országos termésátlaga hektáronkénti 4-5 tonna között szokott alakulni, de nekik tavaly 15 tonna, idén 18 tonna szénaértéket állítottak elő – gyakorlatilag vegyszermentesen. Mivel ők a szója helyett a lucerna mellett tették le a voksukat, igény esetén garantálni tudják a tejipari megrendelőknek, hogy 100 százalékban GMO-mentes tejet szállítanak.
Popp József, a Debreceni Egyetem professzora úgy látja, hogy a lucernakoncentrátum közép- és hosszú távon válhat a GM-technológiával előállított szója versenytársává. A változást elősegíti, hogy egyre erősebb a minőségi piaci szegmensnek termelő, egészségtudatos vásárlókat kiszolgáló termelői vertikum, ami egyre nagyobb keresletet jelenthet a lucernakoncentrátumot fogyasztó állatok tejére és húsára. Ő úgy véli, a szója mint eminens fehérjeforrás fokozatosan kiváltható a lucernakoncentrátummal.
Deme Albert üzemgazdasági igazgató szerint a lucerna hozamát tovább tudják növelni, elsősorban a betakarítás menetszámának a csökkentésével, a fonnyasztás és a rendkezelés elhagyásával pedig a betakarításkori levél- és frisshajtás-veszteséget lehetne tovább csökkenteni. Ezen felül még jövedelmezőbb lehet az eljárás a lucerna nedvében található értékes anyagok kivonása után visszamaradó rost, illetve a koncentrátum előállítása során keletkező savó melléktermékként való értékesítésével.
A Protemill-projekt mindkét résztvevőja úgy gondolja, hogy a zöldmalom-technológia nem csak az övéké, és szeretnének szaktanácsadási hálózatot kiépíteni az elterjesztésére.
A meglévő üzem tervezésekor saját igényeik kielégítése volt a fő szempont, vagyis nincs kapacitása nemhogy az ország más részének az ellátására, hanem még a környező állattartóknak sem tudnak eladni a lucernából előállított levélfehérje-koncentrátumból.
Viszont a Tedej Zrt. és munkatársai szívesen állnak gazdatársaik rendelkezésére az általuk kifejlesztett lucernatermesztési, -betakarítási és -feldolgozási technológia bemutatásában, hogy az egész országban épülhessenek ilyen hatékony fehérjekoncentrátum-előállító zöld malmok. Kérdésünkre, hogy milyen beruházási költséggel kell számolni, Deme Albert nem tudott pontos választ adni, mondván, túl sok a változó. De elmondta, hogy a technológia, a gépek ára mellett az már teljesen egyedi költségtényező, hogy egy állattartó rendelkezik-e saját lucernafölddel vagy még ezután alakítaná ki. Viszont a komoly érdeklődőknek komplett megvalósíthatósági és költségkalkulációt készítenek egyedi adottságaik ismeretében.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Török Gergely
Fotó: Unsplash
