A 2023-tól induló Közös Agrárpolitikában megszűnik az AKG, helyébe pedig az agro-ökológiai alapprogram lép. A II. pilléres támogatások között számos agrár-környezetvédelmi beruházást, programot támogatnak majd – ezek egy része a legelők hasznosítását segíti.
2022. november 12.
Erről is szó volt a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének szakmai tanácskozásán. A konferencia egyébként szokásosan a bonyhádi Tarka Marhafesztivál nyitóprogramja volt.
A szarvasmarhatartókat érinti majd az úgynevezett agro-ökológiai célú, nem termelő beruházások támogatása is, amelyben egyebek mellett a vízgazdálkodási, vízmegőrzési beruházások, például az árkok létesítése vagy tisztítása lesz támogatható. Ez hasznos lehet a magyartarkásoknak is – kombinálva a gyepek javításával, felújításával. Utóbbi módszereit Bajnok Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének egyetemi docense mutatta be a tanácskozáson.
Alapvetésként elmondta, hogy hazánkban 80 százalékban úgynevezett természetes gyepek találhatók, gyepeink 20 százaléka pedig hasznosítatlan. Ennek oka a kevés állat, ami miatt ezek a gyepek leromlottak, gyomosak, elbokrosodottak.
Az átlagos szénatermés hazánkban 2,5 t/ha, a gyepek átlagos állateltartó képessége 0,2-0,6 nagyállategység. Lehetőség és feladat is van tehát bőven, növelhető az állatlétszám és a gyepek állateltartó képessége is.
Miután a gazda meghozta hosszú távú döntéseit, hogy a gyepet kaszálóként vagy legelőként használja (ha utóbbi mellett dönt, akkor milyen állatot akar legeltetni), a gyepet ennek megfelelően kell majd gondozni, aminek alapja a növényállomány összetételének és állapotának felmérése. Ha az jó, akkor mindössze a fenntartására kell törekedni, ha közepes állapotú a gyep, akkor mérsékelt beavatkozással, míg a rossz állapotú gyepet erőteljes beavatkozással kell javítani.
A gyepjavítás során a gyomokat kell kiirtani, illetve szabályozni a meglétüket, meg kell oldani a gyep tápanyagellátását, a terület vízszabályozását, s mindezt a hasznosítási módnak megfelelően!
Amennyiben a gyep közepes állapotú, a beavatkozások mind azt szolgálják, hogy a gyomok, illetve özönfajok kiszoruljanak, a fűfélék elterjedjenek és megerősödjenek a területen. A gyep nitrogén- és vízellátását a növényállomány igényeinek megfelelően kell biztosítani! Időben el kell végezni a gyep mechanikai ápolását és megfelelően kell azt hasznosítani is! A legeltetés is a gyepgondozás része: az állatokat úgy kell kihajtani, hogy a megfelelő időben legeljék le a gyepet, így az nem gyomosodik. Kerülendő mind az alul-, mind a túllegeltetés, időben kell kaszálni, és a legeltetést és a kaszálást váltogatni is kell! A szakember a gyep megkímélése és hozamának javítása érdekében szakaszos legeltetést javasolt, a mai gyakorlatnál kisebb méretű szakaszokkal.
A rossz állapotú gyepet viszont fel kell újítani. Ha lehet, felülvetéssel, ha pedig ez nem elegendő, a régi gyepet fel kell törni és újat telepíteni. Ennek ideális ideje szeptember vagy március vége. A szakember kiemelte, hogy
aprómorzsás, ülepedett, a jó gazda gondosságával művelt magágyba két henger közé vessék a gazdálkodók az apró magvakat, a keveréket pedig a fajok vízigénye, a hasznosítási mód és a legeltetni kívánt állatfajok, -fajták alapján állítsák össze!
Bajnok Márta is tagja annak a munkacsoportnak, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége hívott életre a magyarországi gyepek állapotának felmérésére – így röviden erről a projektről is beszélt. Tavasszal a gazdálkodók önkéntesen kitölthettek egy kérdőívet a saját gyepterületeikkel kapcsolatosan. Ezt követően a munkacsoport helyszíni gyepfelméréseket végzett, bár az aszály miatt sok helyen nem volt mit felmérni. Ezzel párhuzamosan zajlik az adatok digitális adatbázisban való rögzítése és kiértékelése, az ősz folyamán pedig valamennyi önkéntes résztvevő a saját gyepeire vonatkozó ajánlásokat kap majd a szakemberektől.
Forrás: Kistermelők Lapja/ HBÁ
Fotó: mmg archív
