Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.
2022. december 23.
A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.
A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók.
A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.
Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).
Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.
Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények.
Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.
Forrás: NAK sajtóközlemény/ Magyar Mezőgazdaság
Fotó: Unsplash
