Egy brit kutatás olcsónak ígérkező takarmányra talált, miközben azt kutatták, hogyan lehetne csökkenteni a haszonállattartás élő vizeket szennyező hatását. A kutatás szerint több legyet üthetnének egyszerre, ha a tejelő tehenek trágyáját békalencse-termesztésre használnák. Hasznos volna az állattartóknak, mert a vízinövény igen gazdag fehérjében.
2023. január 26.
Wales-ben mintegy 500 ezer tejelő tehenet tartanak, és mindegyik körülbelül napi 50 kilogramm trágyát és vizeletet ürít. Szigorú szabályok szerint a hígtrágyát tárolni kell, aminek igen magas a költsége.
A kutatók egyenesen „csodanövényként” emlegetik a békalencsét, mert nemcsak az egyik leggyorsabban növekvő növény a Földön, hanem ellenáll a hígtrágya koncentrált ammóniatartalmának, ráadásul olyan értékes aminosavakat termel, amelyek ígéretessé teszik takarmányozási szempontból.
Szarvasmarhatelepek hígtrágyatárolójóban termesztve a békalencse kivonta a vízből és megkötötte a nitrogént és foszfátokat, megtisztítva a vizet, amit így biztonságosan ki lehetett ereszteni a tárolóból. A telepek szennyvize, a hígtrágya tápanyagtartalmától a békalencse gyorsabban és nagyobb tömegben nő, és fehérjében gazdag takarmányként lehet feletetni az állatokkal.
Egyelőre csak laboratóriumi körülmények között és az egyetem tangazdaságának hígtrágyatárolóiban vizsgálták a békalencse növekedését, de már elkezdték keresni a vállalkozó kedvű állattartókat, akik hajlandóak részt venni a kutatásban.
Forrás: bbc.com/ Magyar Mezőgazdaság/ Dr. Jung Ivett
Fotó: Unsplash
